Az inga migrációs jellemzői

Sok vidéken vagy kisvárosban élő ember nem talál magának életcélt a településén. A nagyvárosokban állást kapva, de településükön maradva ingavándorlóvá válnak.

Mi az ingavándorlás

Az ingamigráció az állampolgárok területi mozgásának egyik fajtája egyik településről a másikra munka vagy tanulás céljából. Az "ingavándorlás" kifejezést az ilyen mozgásokra a folyamatok külső hasonlósága miatt használták. A jelenség egy inga mozgásához hasonlít: reggelente tömegek mennek más településre dolgozni, este pedig hazatérnek.

Az ingázás jelei

Az ingavándorlás lényegét számos olyan tulajdonság határozza meg, amelyek megkülönböztetik más típusú migrációs folyamatoktól. Ezek tartalmazzák:

• Rendszeresség - az utazást gyakori, szinte napi utazások jellemzik;
• Időtartam - a mozgásokat hosszú ideig végezzük;
• Nincs lakhelyváltoztatás - az állampolgárok nem változtatnak lakóhelyet.

Különbségek a migráció más típusaitól

Ez a mozgalom komoly különbségeket mutat a többi migrációs folyamathoz képest. A migráció az állampolgárok ideiglenes vagy állandó jelleggel új lakóhelyére költöztetése. Az ingamigrációval nem történik letelepedés: az állampolgárok a településükön maradnak.

Ez a fő különbség a migráció más típusaitól:

• Időbeliamelybe a személy korlátozott ideig költözik, és az állandó lakóhely nem változik;
• Szezonális - egyfajta ideiglenes migráció, amely szorosan kapcsolódik egy bizonyos évszakhoz, és a betakarítási stb.
• Szabálytalan, amelynek epizodikus jellege van.

Az oroszországi ingázás okai

Az ingavándorlás a világ minden országára jellemző, és szorosan összefügg az urbanizáció fejlődésével és az elővárosok növekedésével. Az ilyen folyamatok kialakulásának oka a tömegközlekedés robbanásszerű fejlődése és a lakosság motorizációja volt. Az új mobilitási lehetőségek és a rövidebb utazási idők egyre több embert mozgósítottak.

Ez a jelenség leggyakrabban gazdasági vagy munkaügyi jellegű. A települések lakói a szomszédos nagyvárosokban találják meg a legjobb állásajánlatokat, hiszen ott változatosabb a munkaerőpiac és magasabb a bér.

A Szovjetunió összeomlásával sok kisváros, kisváros és falu gazdasági összeomlást szenvedett: szinte lehetetlenné vált itt tisztességes fizetéssel munkát találni. Ez magyarázza az ilyen települések alacsony lakhatási költségeit is.

A nagy és sikeres városok közelsége és a jól kiépített közlekedési kapcsolatok lehetővé teszik az emberek számára, hogy ott munkát találjanak anélkül, hogy állandó lakóhelyre költöznének. Ennek eredményeként a polgárok magas fizetést kapnak anélkül, hogy drága lakást kellene vásárolniuk egy nagyvárosban.

Az ingázás másik oka az elővárosok kialakulása, vagyis a lakóterületekről a külvárosokba, elsősorban magánházakba költözés. Ez a folyamat, az urbanizáció fordítottja, az Egyesült Államokban érte el tetőpontját. Az oroszországi külvárosokba való költözés is egyre népszerűbb - az elővárosok lehetővé teszik a legkényelmesebb életkörülmények megteremtését a gazdag polgárok számára. A munkavégzés helye nem változik – az emberek továbbra is a városba járnak dolgozni.

Az ingavándorlás előnyei és hátrányai

Az inga-migráció ellentmondásos, és mind a migrációs donorok, mind a befogadók számára előnyöket és hátrányokat hordoz.

Méltóság

Az ingázás előnyei a következő rendelkezéseket tartalmazzák:

1. Új lehetőségek nyílnak a migránsok előtt a munkaerőpiacon – jól fizetett állásokhoz juthatnak. Ennek köszönhetően csökken a társadalmi feszültség a kedvezőtlen gazdasági környezettel rendelkező területeken;
2. A nagyvárosok biztosítják a szükséges munkaerő-forrásokat. A város szociális terhei ugyanakkor nem nőnek: nem kell óvodát, kórházat, iskolát stb.
3. Az inga migránsoknak köszönhetően a közlekedési infrastruktúra fenntartása és fejlesztése történik, amely összeköti a különböző településeket.

Hibák

Az ingavándorlásnak nem kevesebb hátránya van, mint előnye. Ezek a következő tényezőket foglalják magukban:

1. Gazdasági kilátások hiánya a településen - az ingázás adományozója. A munkaerő-források minőségének és mennyiségének csökkenése a kisvárosok és falvak gazdasági növekedésének meghiúsulásához vezet. Az ingabevándorlók nem hoznak létre többletterméket a lakóhelyükön, nem jelennek meg itt új munkahelyek stb.;
2. Az adományozó települések szociális szférájának leépülése. Az adók jelentős részét a munkahelyen kell megfizetni. Például a személyi jövedelemadó fizetése az adóügynök, azaz a munkáltató nyilvántartásba vételének helyén történik. Az eredmény egy olyan helyzet, amikor az ingázó migránsok más településen fizetnek adót, de a lakóhelyükön lévő infrastruktúrát használják. A helyi költségvetéseknek egyszerűen nincs elegendő forrása a szociális szféra fenntartására, nem beszélve a fejlesztéséről;
3. A motorizációval járó megnövekedett terhelés a címzett településen. Növekszik a közlekedési infrastruktúra terhelése - nincs elég parkoló, az utak szélessége és sűrűsége, nő a forgalmi dugók száma stb.
4. Növekednek az állampolgárok utazási költségei – a migránsok fizetésének jelentős részét a közlekedési költségek „megeszik fel”;
5. Az utazás a munkába és vissza több órát is igénybe vehet. A fáradtság miatt csökken a munkaképesség, nő a stressz, gyakorlatilag nincs szabadidő pihenésre, önfejlesztésre, baráti találkozásra. A migránsok élete munka, utazás és alvás végtelen sorozatává változik.

Az ingázás statisztikái és problémái

A jelenség leginkább a nagyvárosokra, különösen Moszkvára jellemző. A főváros továbbra is az egész moszkvai régió fő vonzereje - minden nap Moszkvába megy több mint 1,1 millió lakos terület. A visszatérő áramlás sokkal kisebb - 40 ezer lakosig a fővárosból minden nap elmegy dolgozni a moszkvai régióba. Egyes becslések szerint a moszkvai régió minden negyedik munkaképes lakosa ingázó migráns.

Moszkva olyan erős súlypont, hogy a szomszédos régiók lakói esnek pályájára. A fővárosba költözők jelentős százaléka Kaluga, Tula és Vladimir régió lakosai.

Ezt a jelenséget elősegíti:

• Jól kiépített vasúti kommunikáció;
• A jövedelmek egyensúlyának hiánya a moszkoviták és a közeli régiók lakosai között.

A folyamat más nagyvárosokra is jellemző. Az ingázó migrációban Szentpétervár és a Leningrádi régió lakosai (akár 200 ezer ember naponta), valamint más nagyvárosokban. Az ilyen vándorlási folyamat leginkább azokra a régiókra jellemző, ahol magas a népsűrűség.

Ne gondolja, hogy ez kizárólag városi jelenség. Ingás migránsnak tekinthető még az a vidéki mentős is, aki kerékpárral ingázik dolgozni a szomszéd faluba.

A két település között napi szinten mozgó összlétszám gyakorlatilag megszámlálhatatlan. Az ilyen személyeknek nem kell regisztrálniuk a kormányzati szerveknél. Durva becslések szerint az ilyen állampolgárok száma elérheti 10 millió ember vagy több. És ez majdnem 12 % az ország munkaképes lakosai.

Inga migrációs problémák

Az ingabevándorlók problémái a munkahelyre vagy tanulásra fordított pénz- és időráfordítással kapcsolatosak. Az idő múlásával egyre távolabbi települések lakói is bekapcsolódnak ebbe a folyamatba.

Emiatt megnő a migránsok úton töltött ideje. Az eredmény a migránsok életminőségének érezhető csökkenése, amit nem mindig ellensúlyoz a megnövekedett jövedelem.

Az ingavándorlás természetes társadalmi-gazdasági folyamat, amely az egész világra jellemző, és megvannak a maga előnyei és hátrányai. A tömegközlekedés fejlődése és a lakosság motorizálása oda vezetett, hogy Oroszország lakosságának egyre nagyobb hányada válik ingázó migránssá.