Hogyan lehet menedékjogot kérni Finnországban

Pin
Send
Share
Send

Mint minden más fejlett országban, Finnországban is jól bevált nemzetközi védelmi mechanizmusok vannak. Akit illegális üldöztetés fenyeget, annak joga van humanitárius státuszt kérni a finnektől. Figyelembe véve ennek az észak-európai országnak a jogszabályi sajátosságait, a nemzetközi védelem magában foglalja a menedékjogot, a menekültstátuszt, sőt a finnországi politikai menedékjogot is. Kinek van joga humanitárius védelmet igényelni, hogyan szerezheti meg azt, és mit ad azután?

Akinek Finnország nemzetközi védelmet biztosít

Bárki, aki úgy dönt, hogy másik országba költözik, potenciális bevándorló. A bevándorlás tudatos és önkéntes lépés. Az egyik legalkalmasabb az orosz nyelvű országokból érkező bevándorlók számára az észak-európai Finnország. A helyi migrációs jogszabályok számos indokot írnak elő a külföldiek befogadására, és maguk a finnek is aktívan vonzzák a külföldről érkező migránsokat.

Az egyik indok a nemzetközi védelem és ennek megfelelően a menedékjog megadása. Talán nem ez a leghelyesebb út, mert már maga a védelem fogalma feltételezi a kérelmezővel szemben valamilyen fenyegetés jelenlétét. Ugyanakkor a menedékjognak számos előnye van, mivel jogot ad szálláshoz, élelemhez, lakhatáshoz és még egy kis anyagi segítséghez is. A menedékkérők jogairól kicsit később lesz szó, míg a feltételeken időzünk.

Tehát a 2004. április 30-i, a külföldiekről szóló 301/2004. sz. törvény (Ulkomaalaislaki, a továbbiakban - 301/204. törvény) 6. fejezetének rendelkezéseivel összhangban a nemzetközi védelem Finnország területén többféle formában is biztosított, beleértve:

  1. Menedékjog Finnországban (Turvapaikka Suomessa).
  2. Kiegészítő védelem (Toissijainen suojelu).
  3. UNHCR menekültek fogadása és elosztása kvóta szerint (Pakolaiskintiö).

Menedékjog Finnországban

A menedékjog (Turvapaikka) a 301/2004 sz. törvény 87. §-a szerint alkalmazott nemzetközi védelem fő formája. Ezt az ENSZ menekültügyi egyezménye biztosítja.

Humanitárius státushoz való joguk van azoknak a személyeknek, akik a lakóhelyük szerinti ország területén történő üldöztetés indokolt fenyegetése miatt kérnek menedékjogot, ha a fenyegetés faji, vallási, nemzeti, nyelvi vagy például politikai ellenségeskedésen alapul. . Ennek fontos feltétele a nemzetiségi állapottól való védelem hiánya.

A törvény 87a. §-a szerint az üldöztetéssel való fenyegetés valósnak való elismerésének oka lehet olyan tény, amely természeténél fogva súlyosan sérti az emberi jogokat, ideértve:

  • menedékkérő fizikai, lelki vagy szexuális bántalmazása;
  • közigazgatási vagy egyéb jogi kényszerintézkedések alkalmazása, ideértve a bűnüldöző szerveket is, ha ezek az intézkedések a kérelmezővel szemben diszkriminatívak vagy elvileg diszkriminatívak;
  • diszkriminatív zaklatás vagy büntetés;
  • az állami szervek döntései elleni fellebbezési jogtól való megfosztás, amely diszkriminatív szankciókhoz vezet;
  • büntetőeljárás a katonai szolgálat lelkiismereti okból való megtagadása miatt folyamatban lévő konfliktusokban, amelyekben nem politikai bűncselekmények is elkövethetők;

A 301/2004. sz. törvény 87b. paragrafusa szerint az üldöztetés természete fontos szerepet játszik:

  • a származás szerinti üldözés a bőrszín, nemzetiség, etnikai hovatartozás miatti üldözés;
  • vallásüldözés: teista, nem teista vagy ateista meggyőződésen, vallási gyakorlaton, cselekményeken, egy nézőpont kifejezésén, csoportos magatartáson és a vallási szabályok betartásán alapuló üldözés;
  • polgárinak minősül az állampolgárság, annak hiánya, bipatrizmus, kulturális, etnikai vagy nyelvi kötődés miatti üldözés;
  • A politikai üldözés a vélemények, gondolatok és hiedelmek miatti üldözés, a potenciális üldözők bírálata, valamint módszereik.

A fenti tények értékelése, valamint az, hogy a kérelmező üldöztetéssel fenyegetve érezte-e magát, mindaddig nem számít, hogy a kérelmező ténylegesen az üldöztetés jellemzőivel rendelkezik-e (azaz üldözött vallást vall, beszél nyelvet vagy meghatározott politikai pozíciót tölt-e be), mindaddig, amíg az üldöztetésre sor kerül. .

Kiegészítő védelem

A humanitárius státusz másodlagos típusa a kiegészítő védelem (Toissijainen suojelu). A 301/2004. sz. törvény 88. §-a szerint olyan külföldiek számára adható, akiknek nincs okuk menedékjog megadására, de ha visszatérnek állandó lakóhelyük szerinti országukba, komoly veszélynek vannak kitéve. Például, ha fenyegeti őket:

  • a halál büntetés;
  • embertelen vagy méltóságteljes tartalom, a büntetés vagy kínzás formái;
  • az önkényes erőszak veszélye a területen zajló nemzetközi vagy belső konfliktussal kapcsolatban.

Menekültek letelepítése kvóta alapján

A harmadik típusú védelem a menekültkvóta (Pakolaiskintiö). A törvény 90. §-a szerint Finnország befogadja az UNHCR menekülteket és más külföldieket, akiknek nemzetközi védelemre van szükségük a területén történő letelepítéshez. A finnek befogadására kész menekültek számát a költségvetési lehetőségek függvényében évente határozzák meg. Például 2021-re a helyi belügyminisztérium 750 fős kvótát hagyott jóvá Szíriából és Kongóból.

Számos online publikáció terjeszti azt az információt, hogy Finnországban is lehet politikai menedékjogot szerezni. Valójában ez téves információ: mint ilyen, a finn jogszabályok nem írnak elő politikai menedékjogot.

De ahogy fentebb már jeleztük, a menedékjog megadásának egyik oka lehet a politikai üldözés és elnyomás.

A menedékkérők jogai és kötelezettségei

A menekültek és menedékkérők befogadásának feltételei Finnországban nem sokban különböznek a többi országétól. A nemzetközi védelemben részesülő státusza lehetővé teszi, hogy az országban való normális életvitelhez szükséges maximális előnyöket élvezhesse.

Így a finnek által befogadott menedékkérőknek joguk van:

  • kérelmük objektív mérlegelése, a szükséges jogi segítségnyújtás és tolmács biztosítása;
  • Finnországban való tartózkodás a végső döntés meghozataláig, lakhatás biztosítása;
  • szabad mozgás a schengeni övezeten belül tartózkodási engedély / állandó tartózkodási engedély alapján;
  • anyagi segítség, élelmiszer-alapok fogadása;
  • ingyenes foglalkoztatás engedély nélkül, stb.

A jogokon kívül számos kötelezettség hárítja a nemzetközi védelmet kérelmezőket. Beleértve őket:

  • nincs joguk a származási országba utazni, ellenkező esetben a humanitárius státusz megszűnik;
  • kötelesek betartani a finn jogot;
  • regisztrálniuk kell a fogadóközpontban, még akkor is, ha magánszálláson élnek;
  • abban a településen kell élniük, amelyhez rendelték őket, és így tovább.

Menedékjogi eljárás Finnországban

A finnországi menekültstátusz megszerzéséhez a kérelmezőnek szabványos eljáráson kell keresztülmennie. Felhívjuk a figyelmet azokra a fontos pontokra, amelyeket a potenciális pályázónak emlékeznie kell:

  • Menedékkérelmet külföldről érkező külföldi nem nyújthat be (például a nagykövetségen vagy e-mailben), ehhez meg kell jelennie a Finnország területén vagy legalább a határon.
  • A második fontos pont a Lublini Megállapodás működése. Ennek szabványai szerint az odaítélés kérdését annak az uniós országnak kell mérlegelnie, amelybe a humanitárius státuszt kérelmező először lépett be.Vagyis ahhoz, hogy a kérdést Finnországban el lehessen bírálni, az EU-országok közül az elsőnek kell lennie, ahová a külföldi beutazott.
  • A humanitárius státusz iránti kérelmet az országba való belépés után azonnal be kell nyújtani. Kivételt képeznek azok az esetek, amikor a menedékjog megszerzésének okai már a finnországi tartózkodás idején felmerültek, vagy amikor nyomósabb okok voltak a későbbi kérelem benyújtására.
  • A kérelem elbírálásakor nem csak azt az országot veszik figyelembe, ahonnan a kivándorlás történik, hanem azt az országot is, ahonnan a kérelmező ténylegesen érkezett. Ha tehát azt a harmadik országot, ahonnan a kérelmező Finnországba érkezett, a finnek biztonságosnak tartják, úgy tekintik, hogy ott kérhetett volna nemzetközi védelmet, ezért ez elutasítási indok lehet.

Itt az ideje, hogy mérlegeljük a nemzetközi védelem megszerzésére vonatkozó eljárást. Az ellátásra vonatkozó szabályokat a 301/2004.

Szerintük a potenciális pályázóra vonatkozó eljárás a következőket tartalmazza:

  1. Megérkezik Finnországba, és értesíti az illetékes hatóságokat menedékjog iránti szándékáról. Emlékeztetőül: Finnországba érkezésük után a lehető leghamarabb értesíteni kell őket. Ez megtehető akár azonnal a határátlépéskor - szándékának a határőrök felé történő hangoztatásával, akár a célállomásra érkezés után - a helyi rendőrkapitányságon.
  2. Biometrikus adatok benyújtása. A menedékkérési szándékról szóló értesítés kézhezvételét követően a határ menti tisztviselők vagy rendőrök kötelesek a kérelmezőt haladéktalanul nyilvántartásba venni. Össze kell gyűjteniük vele kapcsolatos összes lényeges információt, ujjlenyomatokat kell venniük, aláírásmintát kell készíteniük és fényképet kell készíteniük róla, valamint ellenőrzéseket kell végezniük a SIS rendszerben.
  3. Szállás a recepción. A regisztrációt követően a jelentkezőket egy fogadóközpontban helyezik el. Ha a kérelmet az egész család nyújtja be, akkor azt a befogadóközpont külön helyiségében lehet elhelyezni. A család nem feltétlenül lesz benne tartósan: át lehet költözni egy másik központba, vagy magánlakásban lakni, ha a jelentkező megengedheti magának.
  4. Interjú átadása. A kérelem feldolgozását követően a migrációs szolgálat (Maahanmuuttoviraston vastuulle) önállóan kijelöli a meghallgatás időpontját, és erről a befogadóállomáson keresztül, a megfelelő meghívó megküldésével tájékoztatja a kérelmezőt. Ezen a menedékkérő tolmács (szükség esetén ügyvéd) jelenlétében válaszol a helyzetével kapcsolatos kérdésekre, elmagyarázza a kérelem benyújtásának okait, beszél a hazájában zajló üldöztetésekről és fenyegetésekről, és megerősíti az elhangzottakat. tények dokumentumokkal. Okirati bizonyíték hiányában a tények szóbeli ismertetése megengedett. A törvény 97a §-a szerint a teljes kihallgatási folyamat hang- és képfelvétel mellett zajlik, magát a beszélgetést pedig jegyzőkönyvben rögzítik. Ennek egy példányát ezt követően továbbítják a kérelmezőnek.
  5. Döntésre várva. A kérelem feldolgozásának és a döntés meghozatalának ideje minden esetben egyedi. A felülvizsgálati időszakra vonatkozó előzetes becslést magán az interjún közöljük, azonban nagy valószínűséggel ez az időszak lejárt. Ezt a szolgáltatást a felülvizsgálati idő előzetes kiszámításához használhatja. A döntésre várva a kérelmező a befogadóállomáson tartózkodhat.
  6. Megoldás szerzése. Amikor a migrációs hatóság végleges döntést hoz, arról a kérelmezőt mindenképpen az anyanyelvén vagy egy általa értett nyelven tájékoztatják. Pozitív döntés esetén a kérelmező menekültstátuszt (vagy kiegészítő védelemben részesülőt) kap, amely 4 évig érvényes, meghosszabbítási lehetőséggel.

Miért tagadhatják meg

A menedékjogot meg lehet tagadni. A törvény lehetővé teszi, hogy a migrációs hatóságok elutasítsák azokat a kérelmezőket, akik:

  • megalapozottan gyanúsítható béke és emberiség elleni vagy háborús bűnök elkövetésével;
  • a finn büntetőjog által elismert, nem politikai jellegű erőszakos bűncselekményekkel gyanúsítják, ha azokat a humanitárius státusz elnyerése előtt követték el;
  • az ENSZ fellépéseivel és elveivel ellentétes cselekményeken értek;
  • hamis adatokat közölt, hamisított dokumentumokat nyújtott be;
  • biztonságos származási országból vagy biztonságos harmadik országból származott.

A törvény lehetővé teszi, hogy a kérelmezők az elutasítás kézhezvételétől számított 14 napon belül a lakóhelyük szerinti közigazgatási bírósághoz forduljanak fellebbezéssel. A bíróság elutasító határozata esetén lehetőség van a Legfelsőbb Közigazgatási Bírósághoz kassáció benyújtására. Ha ő is megtagadja, a külföldi köteles elhagyni Finnországot.

Ha a kérelmezőnek nincs pénze ahhoz, hogy elhagyja az országot, joga van segítséget kérni erre a célra. Ebben az esetben az állam finanszírozza az indulást.

A pályázó munkavállalási jogosultsága

A Finnországban menedéket kérő oroszok számára már azelőtt biztosított a további engedély nélküli munkavállalás lehetősége, hogy a migrációs hatóság döntést hozna az ügyben. A pályázónak lehetősége nyílik fizetett munkára:

  • a kérelem benyújtásától számított három hónap, ha a humanitárius státuszt kérelmező bemutatta a személyazonosságát igazoló eredeti dokumentumokat;
  • hat hónappal a kérelem benyújtását követően, ha ilyen dokumentumokat nem nyújtottak be.

Ha a kérelmezőnek sikerült állandó állást szereznie, joga van tartózkodási engedélyt kérni munkaviszony alapján, bár ez nem szükséges, ha menekültstátusszal rendelkezik.

A munkáltató azonban köteles időszakonként ellenőrizni, hogy a munkavállaló jogosult-e a menekült vagy menedékkérő státuszt adó munkavállalásra. Ha ez a státusz lejár, vagy elutasító döntés született, és nem adják meg a menekültstátuszt, a migráns köteles értesíteni munkáltatóját. Az előzetes munkavégzésre való jogosultság a jogerős határozat meghozataláig, ideértve a fellebbezést és a fellebbezést is, érvényben marad. Az állandó jog a menedékjog teljes időtartamára érvényes.

Elhelyezés fogadóközpontokban

A személyek menedékkérőként történő nyilvántartásba vételét követően haladéktalanul a Kbt. A 746/2011. sz. törvény 16. cikke értelmében a menekültek befogadóközpontjaiba költöznek. Az elhelyezési feltételek szükségszerűen figyelembe veszik a jelentkező nemét, életkorát és egyéb jellemzőit. Ha az egész család kér védelmet, kultúrházban elhelyezhetik őket.

A jelentkezőket általában még az interjú előtt egy úgynevezett tranzitközpontban helyezik el. A kérelmezők után rendszerint egy állandó befogadóállomásra szállítják őket, már a döntés meghozatala előtt.

A jogszabály lehetővé teszi, hogy a potenciális menekültek magánszálláson éljenek, például rokonoknál vagy bérelt lakásban, de továbbra is regisztrálniuk kell őket egy befogadóállomáson.

A menekülttábor lehetővé teszi a védelemre szorulók számára, hogy megkapják a szükséges szociális segélyt, beleértve:

  • szükséges orvosi ellátás;
  • pszichológiai vagy jogi segítségnyújtás;
  • állandó étel vagy önálló ételkészítés képessége;
  • háztartási szolgáltatások, különösen fürdőszobák, mosodák használata;
  • fordítási szolgáltatások;
  • oktatási és szakmai tanácsadás és így tovább.

Havi fizetés

A menedékkérők a lakhatási és jóléti segély mellett „alapszükségletek kielégítésére” szánt anyagi támogatást is igényelhetnek. Úgynevezett pénztárbizonylat formájában állítják ki, vagy feltöltik feltöltőkártyára.

A segély összege az életkortól, a család összetételétől, az egyéb jövedelemtől vagy a foglalkoztatástól függ. Felhívjuk figyelmét, hogy a segély odaítélése nem automatikusan történik, azt a befogadóállomáson elhelyezett személy kérelme alapján ítélik oda. A kiskorúak is kapnak készpénzt az alapvető szükségletekre, de az ellátásuk lényegesen alacsonyabb.

Az alábbi táblázat segít megérteni a 2021-ben hatályos juttatás összegét.

Nincs étkezés a recepciónÉtkezéssel a recepción
Anya vagy egyedülálló apa312,23 €91,52 euró
Család gyerekkel199,18 €59,21 €
Felnőttek263,78 €75,36 euró
16 év alatti gyermekek*26,92 €
16-17 éves gyerekek*48,44 €

Ha a családtagoknak különleges szükségleteik vannak, további anyagi támogatásra jogosultak. Mindenesetre minden esetet egyedileg vizsgálnak meg.

Menekült családegyesítés

Miután hivatalosan megszerezte a menekültstátuszt, és így megkapta a tartózkodási engedélyt Finnországban, a külföldinek joga van újraegyesülni családjával. Bárki, aki jelenleg finn területen él, megkapja a „családi szponzor” (perheenkokoajaksi) státuszt, és családtagjainak joga van Finnországba költözni.

Ehhez családi köteléken alapuló tartózkodási engedélyre lesz szükségük (oleskelulupaa perhesuhteen alapján). Letelepedési engedély nélkül az EU-n kívüli családtagok legfeljebb 90 napig látogathatják Finnországot, ehhez azonban vízumot kell beszerezniük.

Családi tartózkodási engedélyre a következő személyek jogosultak:

  • házastárs vagy bejegyzett élettárs, ha két éve házas (élettársi kapcsolat) vagy közös gyermekük van;
  • menekült kiskorúak és nem házas gyermekei, vagy a gyermek szülei/gyámjai, ha az ilyen kiskorú gyermek Finnországban tartózkodik;
  • bármely rokon, ha teljes mértékben eltartott egy Finnországban élő családtagtól.

A családfenntartó felelőssége gondoskodni arról, hogy a szükséges pénzeszközök rendelkezésre álljanak az újraegyesült család támogatásához.

Állandó tartózkodási hely és állampolgárság a menekültek számára

Amikor egy külföldi menekültstátuszt kap a finn hatóságoktól, automatikusan megszerzi a humanitárius státusz időtartamára érvényes huzamos tartózkodási engedélyt.

A 4 éves időszak lejárta után, ha a finn területen való tartózkodás megszakítás nélkül zajlott, a 301/2004 sz. törvény 56. §-ának megfelelően a migránsnak joga van állandó tartózkodási engedélyt kérni. Felhívjuk figyelmét, hogy ez az általános időtartam az állandó tartózkodási hely megszerzéséhez - vannak más bevándorlási módok is, amelyek révén állandó engedélyt is szerezhet.

Ha legalább 5 évet élt az országban, a külföldi állampolgárságot igényel. Figyelemre méltó, hogy ennek az időszaknak a visszaszámlálása a menedékjog iránti kérelem benyújtásának napjától kezdődik.

A finn útlevél megszerzéséhez a kérelmezőnek nagykorúnak, elítéltnek, beutazási tilalom nélkül kell lennie, rendelkeznie kell a szükséges nyelvtudással és megfelelő jövedelemmel.

Következtetés

A fentieket figyelembe véve ismételten szeretnénk felhívni az olvasók figyelmét a főbb pontokra:

  • Finnországban 3 típusú nemzetközi védelem létezik: menedékjog, kiegészítő védelem és UNHCR menekültkvóta;
  • mint ilyen, nincs politikai menedékjog az országban, de az általános menedékjog megadásának egyik oka a politikai okokból történő üldözés;
  • menedékjog iránti kérelmet csak Finnország területéről nyújthat be, a nagykövetségen keresztül, e-mailben vagy bármilyen más módon küldheti el;
  • a menekültstátusz az országban számos előnnyel jár: lakhatási jog, befogadóállomáson való lakhatás, szociális segély, sőt juttatások is;
  • A menekült automatikusan megkapja a munkavállalási joggal járó tartózkodási engedélyt, amelynek értelmében állandó lakhelyet kaphat, és családegyesítés céljából családegyesítésre hívhatja meg rokonait az országba.

Pin
Send
Share
Send