Amerikai valuta: mennyire erős a dollárba vetett hit

Pin
Send
Share
Send

Az elmúlt évszázad során egyetlen monetáris egység sem nyert akkora jelentőséget, mint az amerikai dollár (betűkód ─ USD). Az amerikai fizetőeszköz ma már nem csak az egyik fő tartalékvaluta, amelynek jegyzéseinek dinamikáját a világ tőzsdéi szorosan figyelemmel kísérik. Más pénz nem tudott egy ilyen hatalmas problémáról. A világkereskedelmi forgalom több mint 80%-a USD-ben történik, a SWIFT rendszerben a pénzforgalom aránya meghaladja a 40%-ot, ráadásul a dollár ma még a nemzeti valutát is helyettesíti bizonyos országokban.

Az amerikai pénz története

Az amerikai dollár hivatalos története 234 évvel ezelőtt kezdődött, amikor az Egyesült Államok első elnöke, Thomas Jefferson nemzeti valutává nyilvánította. Valójában a dollár régóta ismert, és nem csak Amerikában, hanem Európában is.

A név a tallérból származik, egy körülbelül 27 grammos ezüstérme, amelyet Németországban és Csehországban vertek 1519 óta, és a tengeri kereskedelemben használnak. Angliában minden nagyméretű ezüst érmét, de kissé megváltoztatott "dollár" névvel hívják. Az első holland telepesek is használtak tallért, így a névválasztás kézenfekvő volt.

Az amerikai dollárt (először szintén ezüstből) 1794-ben kezdték verni, amikor megalakult a Philadelphiai Pénzverde. Ekkor már "back"-nak nevezték - a backskins szóból, ami azt jelenti, hogy az indiánokkal cserekereskedelemre használt állatbőrök.

Az első bankjegyek csak a polgárháború kitörésekor jelentek meg: 1861. július 17-én a Kongresszus törvényt fogadott el, amely arra kötelezte a Kincstárat, hogy 60 millió dollárért új bankjegyeket bocsátson ki. A megrendelést a New York-i American Bank Note Co. cég töltötte be.

Az első amerikai papírpénz fekete-fehér volt, és a hamisítványok gyorsan ellepték a piacot. 1869-ben a Pénzügyminisztérium szerződést írt alá a philadelphiai Messer J. M. & Cox-szal vízjeles szürke-zöld papír előállítására. A színt nem véletlenül választották: az akkori kormánypapírok többségét zöld pecsétes papíron adták ki, aminek az állampolgárok bizalmát kellett volna felkelteni.

Azóta a dollár külsejében nem sokat változott, ma is szinte ugyanúgy néz ki. Csak 2004-ben kezdtek más színű bankjegyeket nyomtatni.

Bankjegyek és érmék

A modern amerikai bankjegyek 25% vászonból és 75% pamutszálból készülnek, így nem sárgulnak el. Csak egy cég gyárt papírt. Az Egyesült Államok szövetségi kormányán kívül bárkinek eladni tilos. A festék képlete titok.

A bankjegy átlagos élettartama címlettől függően 22 és 60 hónap között mozog. Naponta körülbelül 35 millió különböző címletű bankjegyet bocsátanak ki, összesen több mint 600 millió dollár értékben, amelyek 95%-át az elhasználódott pénz pótlására használják.

A számlakészítés költsége körülbelül 6 cent. Mindegyik független 156 x 66 mm méretű és körülbelül 1 gramm súlyú.

Forgalomban vannak 1, 2, 5, 10, 20, 50 és 100 dollár címletű bankjegyek. Korlátozott számú, 1945 előtt kibocsátott 500, 1000, 5000, 10 000 dolláros bankjegyeket vontak ki a forgalomból 1969 óta, amikor az Egyesült Államokban elkezdték használni az elektronikus pénzt.

Az 1934-ben kibocsátott 100 000 dolláros bankjegyeket csak a Federal Reserve System (FRS) belső számításaiban használták. Az alaptervet amerikai elnökök és államférfiak portréival 1928-ban hagyták jóvá.

A következő névértékű érmék vannak forgalomban:

  • 1 cent (1 ¢) - "penny" embereknél;
  • 5 cent (5 ¢) - nikkel;
  • 10 cent (10 ¢) - "fillér";
  • 25 cent (25 ¢) - "negyed" (angol negyed - negyed);
  • 50 cent (50 ¢) ─ "fél" (angolul half - half);
  • 1 dollár (1 dollár) - "back" (angol bak).

Emlék-, emlék- és befektetési érméket is vernek.

A mai dollár árfolyam

Az amerikai valutára szabadon lebegő kamatozású rendszer vonatkozik, amely ideális esetben az ország gazdaságától függ. Az amerikai dollár rubelhez viszonyított hivatalos árfolyamát az Orosz Föderáció Központi Bankja határozza meg minden munkanap első felében. 2021 elején 64-65 rubel/dollár között ingadozik.

A banki vételi és eladási árfolyam különbsége (felár) a jegybanki árfolyamtól függetlenül napközben változhat, eltérhet a készpénzes és nem készpénzes átváltási műveleteknél, valamint a bankkártyás fizetésnél a valutaváltásnál.

Az amerikai bankok hivatalos euróárfolyama a Bank of America portálon vagy az FRS honlapjának Adatok rovatában található. Érdeklődni kell az aktuális árfolyamokra az egyes bankok portáljain. Átlagosan ma 1 euróért 1,05-1,1 amerikai dollárt lehet kapni.

Amerikai bankok

Amerika a bankok országa. Több ezer pénzintézetben rengeteg fiókkal lehet készpénzt felvenni, utalványt kapni, devizát váltani. A City Bank, az American Express és a Goldman Sachs fiókjai vagy külön részlegei Oroszországban találhatók.

Az Egyesült Államokban a bankok minden nap 9:00 és 15:00 és 17:00 óra között tartanak nyitva, kivéve szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon. A fiókok általában heti egy nap egy órával tovább dolgoznak, és vannak olyanok, amelyek még hétvégén is, csökkentett ütemezésben (ebéd előtt) vannak nyitva.

Sürgős átutalást kaphat a Western Union, MoneyGram vagy Xpress Money rendszeren keresztül a nagyobb bankokban és postahivatalokban. Az Amerikába irányuló tranzakciós idő a legrövidebb a világon.

Készpénzmentes fizetés és bankkártyák

Az Egyesült Államokban az egyik legmagasabb a készpénz nélküli fizetések szintje. Alapvetően itt szokás bankkártyát használni, és a 100 dollár feletti vásárlást csak ezekkel kell fizetni.

Betéti és hitelkártyát is használnak. Elsőbbséget élveznek a chippel és PayPass érintés nélküli fizetési technológiával ellátott kártyák. A kiegészítő védelem nélküli műanyagot (mágnescsík nélkül) ritkán fogadják el.

Széles körben elterjedt az Apple Pay és a Samsung Pay mobiltechnológiákkal történő fizetés.

Ha rubelkártyával fizet, itt figyelembe kell vennie az átváltási árfolyamot és a banki jutalékot. A szolgáltatási feltételektől függően a veszteség 2-10%.

Az USA-ban hol lehet hitelkártyával fizetni

A Visa, MasterCard, Diners Club, American Express és egyebek szinte mindenhol korlátozás nélkül elfogadottak, kivéve a nemzeti parkokat, ahol nincs internet, sőt néha áram sincs.

Sajnos a Mir kártyák még nem adnak ilyen lehetőséget.

Az automata töltőállomásokon készpénzzel nem lehet üzemanyagot vásárolni, a kártyás fizetéshez pedig az irányítószám megadása szükséges. Taxiban készpénzben és kártyával, buszokban pedig készpénzben fizethet; ráadásul a sofőr a legtöbb esetben nem fogad el az utazásért járó összegtől eltérő összeget, így cserével nem szabad számolni.

Néha az amerikaiak fizetéskor személyi igazolványt kérnek, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy a kártya a tiéd. Elegendő az útlevél bemutatása, de ebben az esetben kívánatos, hogy a kártya személyes legyen.

Pénzfelvétel bankkártyáról az USA-ban

A készpénzfelvétel bankkártyáról az Államokban egyáltalán nem probléma. Az ATM-hálózat az egyik legszélesebb a világon.

A legtöbb eszköz elfogadja a nemzetközi fizetési rendszerek bankkártyáit, még akkor is, ha azokat orosz bankok bocsátották ki. Az egyszerre kiadott készpénz általában 300 és 1000 dollár között van. A banki díjak tranzakciónként 3-5 dollár között mozognak.

Készpénz Amerikában

A készpénz rossz formának számít az Egyesült Államokban. A 100 dolláros bankjegyek nálunk nagy luxusnak számítanak, még a váltás is nehézkes lehet, hiszen többnyire kis forgalmúak.

A készpénz jól jöhet ajándéktárgyak vásárlásakor kirándulások alkalmával, utazások kifizetéséhez tömegközlekedési eszközökön és olyan ritka helyeken, ahol csak valódi pénzzel lehet fizetni.Az állománynak tartalmaznia kell különböző címletű bankjegyeket és természetesen érméket is.

Jobb rubelt dollárra váltani az USA-ban, még otthon is. A kártya letiltása esetén a 300-500 dollár körültekintő elhalasztása segít elkerülni a pénzügyi nehézségeket.

Egyébként jobb, ha több térképet is viszel magaddal az Egyesült Államokba tett kirándulásra. Ha autóbérlést tervez, célszerű egyet hitelre venni. A valuta behozatala az országba nincs korlátozva.

Pénzfelvétel egy számláról

Ha kis mennyiségű készpénzre van szükség, és nincs a közelben ATM vagy bank, a kártya beváltható egy boltban vagy szupermarketben. A szolgáltatás neve készpénzfelvétel.

Kártyás fizetéskor a pénztárnál elég kérni a szükséges összeg kiállítását. A pénztáros levonja a számlájáról és átadja. Ha 20 dollárról beszélünk, akkor nem lesz kérdés. Ha nagyobb összegre van szükség, útlevélre lesz szükség.

Utazási csekk

Az utazási csekkek vagy utazási csekkek olyan értékpapírok, amelyek jó alternatívát jelentenek a "valódi" pénz helyett, ha szükséges a pénzügyek védelme a lopástól vagy elvesztéstől. Az Egyesült Államokban nagyon népszerűek az American Express és Visa csekkek, amelyeket szinte bármilyen áru és szolgáltatás fizetésekor elfogadnak elszámolási egységként, valamint a Thomas Cook, CitiCorp ajánlatai.

USD utazási csekk beváltható szállodákban, nagy üzletekben és éttermekben. Ezenkívül soha senki nem tiltja le az utazási csekket.

Borravaló Amerikában

Az USA-ban a borravalót vagy a borravalót (tip), ahogy itt nevezik, mindenhol szokás adni, bármilyen személyesen nyújtott szolgáltatásért. Sőt, az összeg adózás előtt szerepel a számlán.

Nem fogadható el borravaló hagyása orvosi és kormányzati szolgáltatásokra – itt megvesztegetésnek vagy vesztegetésnek minősül.

A szállodákban szolgáló szobalányok, liftek, futárok, csengettyűk és hordárok borravalóinak nagyságát a megrendelő határozza meg. Ez általában egy-két dollár egyszeri segélyért.

A taxikban és a drága éttermekben a csekk összegének 15-20%-át szokás hagyni. Hitelkártyás fizetés esetén a pincér kész számlát hoz, amely két üres sort tartalmaz:

  • tippek;
  • az összesen a teljes összeg.

Az ügyfélnek mindkettőt ki kell töltenie, ellenkező esetben az étterem dolgozói maguk írják be a számokat, jelezve a megemelt összeget. A gyorséttermekben borravalót nem fogadnak el, bár a pénztáros mellett található egy adománydoboz.

Mennyi pénzbe kerül Amerikában

Hogy mennyi pénzt vigyen el az USA-ban, döntse el maga, bár elmondhatjuk, hogy minél több, annál jobb. Amerika a végtelen lehetőségek országa. Itt minden feltétel megteremtődött a korlátlan pénzköltéshez. Hol és mennyi ideig tervez élni, hogyan étkezik, mozog és pihen, az utazás előtt el kell döntenie.

Mellesleg, a hétköznapi amerikaiak nem szeretik a költekezőt, és átlagosan 30-50 dollárba kerülnek naponta. Ha szállást ad hozzá egy olcsó motelben vagy szállodai apartmanban, akkor személyenként körülbelül 100-150 dollárt kap.

  • A vacsora egy étteremben két főre ugyanannyiba kerülhet, az átlagos bejelentkezés az olcsó létesítményekben 12-20 dollár, a kávézóban a reggeli pedig 15-20 dollárba kerül kettőre.
  • Az élelmiszerek ára az Egyesült Államokban alacsonyabb, mint Európában.
  • A tömegközlekedési viteldíjak átlagosan 6-8 dollár / nap.
  • Egy múzeumba szóló jegy 5 és 20 dollár között lehet, a kilátókra, állatkertekre vagy moziba pedig 20-40 dollárba kerül.
  • Egy sportmeccsre tett kirándulás a Broadway színházába, Disneylandbe, 70-200 dollárba kerülhet.

Még ha nem is költ sokat, fejenként 500 dollárnál kevesebb 2 hétig nem szabadna. A gyakorlatban a kiadások összege a tervezetthez képest két-háromszorosára nő.

Adók és adómentesek

Az Egyesült Államokban a Tax Free rendszer hivatalosan nem működik. Ennek oka az általános forgalmi adó hiánya.

Amerikában Sailes Tax néven van forgalmi adó, ami akár 10% is lehet (az összeg államtól függ), és amit általában nem tüntetnek fel az árcédulákon. Ezért meglepheti Önt a pénztárnál, ha nem tudja.

A forgalmi adó összegéről érdeklődhet az eladónál. A keleti országrészben egyébként alacsonyabb az adó. Egyes államokban (Oregon, Montana, New Hampshire, Delaware) ez nulla.

De egy államban még mindig gyakorolják a visszatérítést: például a TaxFreeShopping weboldalon egy érdekes, Texasban működő rendszerrel ismerkedhet meg.

Érdekes tények a dollárról

Az amerikai nemzeti valuta története számos érdekes ténnyel jár.

  1. Az In God We Thrust felirat először 1864-ben jelent meg az érméken. A kifejezést az Egyesült Államok himnuszából kölcsönözték, amelyet Francis Scott Key írt, és célja, hogy emlékeztessen arra, hogy a Mindenható elfogadta az északi oldalt a polgárháborúban. 1956 óta bankjegyekkel díszítik az ateista Szovjetunióval szembeni ellenállás jeleként.
  2. Dollár kokain. Mint kiderült, nem csak baktériumok élnek amerikai pénzen. A Massachusetts Dartmouth Egyetem 2009-es vizsgálata megállapította, hogy a forgalomban lévő bankjegyek 90%-a kokainnyomokat tartalmazott. A kábítószer a kokain belélegzése és a kábítószer-kereskedelem eredményeként kerül bankjegyekre.
  3. Szabadkőműves jelek. A dollár bankjegyen egy piramis látható az Egyesült Államok Nagy Pecsétjének részeként. A pecsét 13 szintből áll, amelyek az Egyesült Államokhoz eredetileg beépített 13 államot szimbolizálják. Az előlapon egy kopasz sas látható 13 nyíllal és egy olajággal, melynek feje az ág felé van fordítva, ami a béke preferálását szimbolizálja. A latin Annuit Cœptis kifejezés azt jelenti: „Áldott vállalkozásunk”, Novus Ordo Seclorum – „A korszak új rendje”. A "Mindentlátó Szem" vagy a "Gondviselés szeme" itt is bemutatásra kerül. Ezeket és más elemeket az összeesküvés-elméletek hívei szabadkőművesnek tekintik.
  4. Titokzatos óra. Az új 100 dolláros bankjegyen a Tower of Independence Hall látható, az óra 4:10-et mutat. A Gravírozási és Nyomdai Iroda ugyanakkor nem tudja, hogy miért van feltüntetve ez az időpont.
  5. A dolláros nő soha nem jelent meg. Csak 1886-ban díszítette Martha Washington portréja az egydolláros ezüst bizonyítvány előlapját.
  6. A legjobb befektetés. 2006-ban az 1890-es kibocsátás 1000 dollár névértékű bankjegyeit 2 millió 255 ezer dollárért adták el.
  7. Fák a Fehér Házban, amelyek nem. A húszdolláros bankjegyen ábrázolt szilfa 2006-ig valóban a Fehér Ház közelében nőtt.
  8. Dollár jel. A pesót, amely a 18. században párhuzamosan futott a dollárral, a papíron a latin PS betűk jelölték. 1778-ban New Orleans-i üzletember, Oliver Pollock használta először a dollár rövidítést úgy, hogy két betűt egymásra helyezett.

Kevesen tudják, hogy a dollár lett a világ első, egységes decimális rendszeren alapuló fizetőeszköze. Nemcsak a Bretton Woods-i rendszer alapját képezte, hanem vitára is adott okot, amely a paradoxon 1960-as első megfogalmazásáról, Robert Triffinről kapta a nevét.

Ennek lényege a következő. A dollár kibocsátása jóval magasabb, mint az amerikai aranytartalék. A pénzügyi bizonytalanság alááshatja a valuta aranyra válthatóságát, ami bizalmatlansági válságot válthat ki. Másrészt a dollárt olyan mennyiségben kell kibocsátani, amely elegendő az egyre több nemzetközi tranzakció támogatásához. A dollárt továbbra is nyomtatják, de a belé vetett bizalom nem esik...

Következtetés

Bármit is mondanak az antiglobalisták, az amerikai valuta még mindig erős. Ha az Egyesült Államokba megy, ott nincs szükség másra. Dolgozd ki az útvonalat, foglald le előre a jegyeket és a szállodákat, rakj fel néhány száz készpénzt, a többit hagyd a hitelkártyádhoz kötve egy dollárban, és menj.

Pin
Send
Share
Send