A kínai nagyvárosokban készült fotók gyakran azt mutatják, hogy szmog borítja őket. És bár a kínaiak igyekeznek leküzdeni ezt a jelenséget, az erőfeszítések eddig nem jártak jelentős eredménnyel. A szmogot Kínában több ok okozza, és ezek következményeitől szinte lehetetlen gyorsan megszabadulni. Az ország hatóságai ugyanakkor jól tudják, hogy itt az ideje a leghatározottabb intézkedések meghozatalának az ipari köd elleni küzdelemben, hiszen a szmog veszélyessé válik a kínai társadalom életére és további fejlődésére.
Honnan jön a szmog Kínában?
Számos oka van a koszos levegő jelenségének Kínában. A főbbek az ipari vállalkozások munkájához, a közlekedéshez, valamint a szén energiaszektorbeli felhasználásához kapcsolódnak.
Az ország területén a modern vállalkozások mellett továbbra is több százezer félkézműves műhely, kisüzemek működnek elavult berendezésekkel, amelyek negatívan hatnak a környezetre.
A dízel- és az alacsony minőségű benzinüzemű járművek nagy száma szintén befolyásolja a légkört. Amikor például 11 millió autó használatának korlátozását vezették be a főváros utcáin, Pekingben csaknem 10%-kal csökkent a légszennyezettség.
A fő probléma azonban a saját gáz hiánya és az olcsó kínai szén használata. Felhasználásának mértéke az ország energiaszektorában 60%, míg a fejlett országokban ez az arány 25%. De a szén az, ami olcsóbbá teszi a termelést, így a károsodott környezet a kínai gazdasági áttörés mellékterméke marad.
Hogyan mérjük a szmogot
Kifelé a füstös köd szabad szemmel is jól látható, így bárki észlelheti. De hogyan mérjük a szennyezést? Létezik egy úgynevezett levegőminőségi index (AQI), amely 0-tól 500 egységig terjedhet. A magas arányok magas légszennyezettségre utalnak.
Kína levegőminőségi indexe negatív. A térképen az ország szinte teljes keleti és déli része 151-200 egységnyi jelzéssel van jelölve, ami egészségtelen levegőt jelent: ezeken a területeken az emberek szembesülnek az egészségükre gyakorolt negatív következményekkel.
A 201 és 300 közötti szint rendkívül káros levegőt jelent a lakosság számára. Északon is vannak olyan területek, ahol a szennyezettség szintje meghaladja a 300-at, és veszélyesnek minősülnek.
A légkör minőségének különböző mutatói vannak, figyelembe véve a szén-dioxid-tartalmat, a káros anyagok kibocsátását. Felolvasásaikat valós időben online közvetítik speciális oldalakon. Kínában is megjelentek az okostelefonos alkalmazások, amelyek folyamatosan sugároznak levegőminőségi információkat.
A szmog egészségügyi hatásai Kínában
A szmog nagyon ravasz. A The Economist magazin szerint évente több mint másfél millió ember hal meg szmog miatt az országban, ami az összes halálozás 17%-a.
Növekszik a tüdőrák előfordulása az országban, és ez elsősorban a megbolygatott ökológia következménye. A statisztikák szerint a 21. század elején 100 000 lakosra 49, nőknél 49, nőknél 30 ilyen betegség fordult elő. És már a XXI. század második évtizedében ezek a mutatók 75 eset volt férfiaknál, 46 - nőknél.
Úgy tartják, hogy a kínai fővárosban élni és lélegezni napi 2 doboz cigarettával egyenlő.
Ezenkívül brit tudósok szerint a sanghaji, pekingi és más nagyvárosok levegőminősége ahhoz vezet, hogy a babák születési súlya egyre gyakrabban csökken. A legtragikusabb eset pedig – tüdőrák egy 8 éves gyereknél – azt mutatja, hogy a légszennyezés senkit sem kíméli.
Hogyan kezelik a kínai hatóságok a szmogproblémát
A kínai hatóságok számára a tiszta levegőért folytatott küzdelem válik az egyik legfontosabb feladattá. A legnehezebb a helyzet Pekingben, ezért a tervek szerint a következő években 300 ezer régi típusú autótól szabadulnak meg.
Ehhez új környezetvédelmi előírásokat dolgoznak ki, szigorodnak az üzemanyag-minőség ellenőrzése, a kínaiaknak pedig kitartóan felajánlják, hogy térjenek át a tömegközlekedésre és a modern autókra. Jelenleg a hét egyes napjain páros számmal rendelkező autók közlekedhetnek az utakon, máshol - páratlan számmal.
A főváros ad otthont a világ legnagyobb kültéri légtisztítójának is: a torony tetejére behatol a szmog, alulról pedig tiszta levegő jön ki. Sok iskola és óvoda van felszerelve hasonló, de kompaktabb tisztítóberendezéssel.
A vállalkozások 500 000 jüanig (több mint 73 500 dollárig) terjedő pénzbírsággal sújthatók, ha erős szmog idején megtagadták a termelés leállítását. Ha a szabálysértés megismétlődik, a büntetés megduplázódik, és a kifizetéseknek nincs felső határa.
Emellett 2021-ig Kína 2,5 billió jüant (mintegy 400 milliárd dollárt) fektet be megújuló energiaforrásokba, ami 600 millió tonna szenet szüntet meg az energiaszektorban, és némileg csökkenti a káros kibocsátásokat.
Milyen következményekkel jár a szmog a jövőre nézve
Az egész periódusos rendszer szén-dioxiddal és ásványi részecskéivel túltelített légköri megjelenése Kína és más országok legnagyobb városai felett éghajlatváltozáshoz vezet. Kína nagy területei alkalmatlanná válhatnak a gazdálkodásra és általában a túlélésre. Ez hatalmas népvándorlási hullámokat fog okozni.
Már ma is erős szmog idején a szabad levegőn csak napi pár órát lehet lenni, utána pedig légzőmaszkkal. A jövőben a helyzet csak súlyosbodhat.
Már ma megjelennek a levegős árusok, amelyek tiszta friss levegőt kínálnak, amely akár 200 lélegzetvételt is lehetővé tesz. A további oxigénhiány egész régiók kihalásához vezethet.
További súlyos probléma a szmog negatív hatása a magzat fejlődésére és meghordozására, a gyermekek egészségére. A születési arányáról híres Kína a közeljövőben jelentős visszaeséssel nézhet szembe a nagyvárosokban az egészséges újszülöttek számában.
Következtetés
A szmog Kínában, akárcsak a világ többi részén, a nagyobb városok és ipari régiók felett jelenik meg. Szintje eléri a veszélyes szintet. Az ilyen légkör halálos betegségeket okoz, halálos a gyermekek számára, veszélyt jelent a növényekre és az állatokra, és a jövőben még nagyobb problémákkal fenyeget.
A kínai hatóságok erőfeszítéseket tesznek ennek a félelmetes jelenségnek a kezelésére, de ez egyelőre nem elegendő. A kínaiak egészségi állapota súlyosan romlik a légszennyezés miatt, és nő a szmog okozta betegségek okozta halálozás.
