A németországi törökök alkotják az ország legnagyobb nemzeti kisebbségét. A múlt század 60-as éveiben kezdtek német földre érkezni munkát keresve, és alig néhány évtized alatt egy teljes diaszpórát alkottak a Német Szövetségi Köztársaság területén, megőrzött kulturális hagyományokkal, nyelvvel és vallással.
A török diaszpóra története Németországban
A németországi török diaszpóra kialakulásának története a török állampolgárok ideiglenes munkaerőként történő felvételéről szóló, 1961-ben aláírt megállapodással kezdődik. A háború utáni időszakban Németországnak nagy szüksége volt az olcsó munkaerőre, ezért munkavállalási vízumot kezdett kiadni az akkoriban gyenge gazdasággal rendelkező országok állampolgárainak.
A törökök mellett Olaszország, Spanyolország és Görögország állampolgárait is meghívták. De ha több évtizeden keresztül más országok gazdaságának színvonala emelkedett, és az ideiglenes munkavállalók visszatértek hazájukba, sok török vendégmunkás úgy döntött, hogy Németországban marad.
Idővel a német kormány olyan törvényeket vezetett be, amelyek lehetővé teszik a migráns munkavállalók családjával való egyesülését. Emiatt sok török még mindig Németországba megy dolgozni, majd ott marad, és az országba szállítja feleségét és gyermekét.
A törökök száma és megoszlása
A törökök az országban tartózkodó külföldi bevándorlók körülbelül egynegyedét teszik ki. Ha 1961-ben mintegy 8000 török érkezett Németországba dolgozni, akkor a 2021-es népszámlálás eredményei szerint számuk már meghaladta az 1,5 milliót. A népszámlálási adatokban ugyanakkor csak azokat a bevándorlókat veszik figyelembe, akiknek török állampolgárságuk van. Rajtuk kívül mintegy 1,3 millió ember kapott német állampolgárságot.
Összességében tehát a németországi török lakosság száma közel 3 millió fő.
A törökországi bevándorlók 60%-a nagyvárosokba megy, a többiek kisvárosokba. A törökök által legnépesebb szövetségi államok Baden-Württemberg és Észak-Rajna-Vesztfália.
A legtöbb törököt olyan ipari városokban találhatjuk meg, mint Stuttgart, München, Frankfurt am Main, Düsseldorf, Mannheim, Köln, Mainz, valamint Berlinben. A fővárosban a Törökországból érkező bevándorlók elsősorban Neukölln és Kreuzberg járásban telepednek le. Ez utóbbit egyébként még Kis Isztambulnak is kezdték hívni.
Kulturális különbségek
Németország és Törökország kultúrája némileg ellentétes. A legtöbb Törökországból Németország területén tartózkodó bevándorló követi a török hagyományokat, és ragaszkodik a származási ország alapjaihoz. Ha a háború utáni időszakban dolgozni érkezett törökök első nemzedékét nagyrészt csak etnikai csoportjuk képviselői vették körül, akkor a második és harmadik generációnak már egyre jobban meg kell ismerkednie a német kultúrával. Az erős német befolyás hatással van a tanulásra és a munkára, de a törökök továbbra is fenntartják kultúrájukat otthon.
A családban és a szomszédokkal való kommunikációban továbbra is a török beszéd a fő. A török a második legtöbbet beszélt nyelv Németországban. Egyes régiókban ennek a nyelvnek az oktatása szerepel a kötelező iskolai tantervben, de a legtöbb esetben lehetőség van ennek elsajátítására.
A szóbeli török beszéd drámai változásokon megy keresztül annak a ténynek köszönhetően, hogy sok bevándorló kezdett német szintaktikai és nyelvtani szerkezeteket használni benne.
A törökök második és harmadik generációja ma is anyanyelvén beszél, de német akcentussal, beszédébe beleszöve a helyi dialektust. A hátrányos helyzetű társadalmi rétegekből származó emberek éppen ellenkezőleg, német beszédükben sok szót török és arab nyelvű analógokra cserélnek.
A fő jellemző, amely a törökök és a németek mentalitásbeli különbségét jelzi, a hit. A török bevándorlók alkotják a németországi muszlimok legnagyobb részét (2009-ben az ország összes muszlimjának 63,2%-a volt). A német törökök nagy jelentőséget tulajdonítanak a vallás kérdésének, nem annyira magának a vallásnak, mint inkább a nemzeti önazonosításnak.
Integrációs probléma
A törökök németországi integrációja bizonyos problémákkal jár, amelyek a nép német élethez való alkalmazkodásával kapcsolatosak. A fő okok, amelyek nehézségeket okoznak az integrációs folyamatban:
- jelentős különbségek a török és német állampolgárok mentalitásában, a török szokások és a nemzeti önazonosság megőrzésében;
- a társadalmi státusz gyors megváltoztatásának lehetőségének hiánya a német társadalomban;
- Németország lojális kormányzati politikája a kevésbé integrált etnikai csoportokkal szemben;
- a legtöbb török munkásfeleség munkahiánya, ami nem ad lehetőséget a német kultúrához való csatlakozásra;
- A törökök inkább feleségül veszik honfitársaikat Törökországban, majd Németországba viszik őket. Ha nem hajlandó német nőket feleségül venni, az azt eredményezi, hogy a nemzeti szokások a családon belül megmaradnak, és tovább fejlődnek a következő generációkban;
- lehetőség német állampolgárság megszerzésére a török családban született gyermekek számára. Ez szociális előnyöket biztosít, ami nem motiválja a törököket a beilleszkedésre;
- hozzáférés a török TV-hez, rádióhoz, újságokhoz és így tovább.
Politikai elkötelezettség
Mivel a Németországba érkezett törökök első generációja ideiglenesnek tekintette itt tartózkodását, a német politika alig érdekelte őket. Ráadásul eddig a legtöbb bevándorló megtartja a török állampolgárságot, és jobban érdekli őket a politika Törökországban, mint Németországban.
Az utóbbi időben azonban a Törökországból érkező bevándorlók körében némi érdeklődés mutatkozik a helyi politika iránt. Ez elsősorban a Németországi Szociáldemokrata Párt (SPD) honosítással és bevándorlással kapcsolatos álláspontja miatti ragaszkodásában nyilvánul meg. Néhány török származású német állampolgár kezdett beállni a parlamenti képviselők sorába.
Következtetés
A németországi török nép története a 20. század közepén kezdődött. Ezután a német kormány külföldi munkásokat hívott meg ideiglenes munkára gyárakban és üzemekben. Ám az eredetileg feltételezett ideiglenes munkavégzés időtartama meghosszabbodott, a bevándorlók közül sokan családjukat a Német Szövetségi Köztársaságba hozták és itt rendezték be az életüket.
A Törökországból érkező bevándorlóknak sok okból nem sikerült évtizedek óta beilleszkedniük a német társadalomba. Így a törökök alkotják a legnagyobb külföldi diaszpórát a Német Szövetségi Köztársaság területén.
