Bűnözés Németországban: statisztikák, tények és mítoszok

Németország hosszú évekig Európa egyik legbiztonságosabb országa volt. A látogatók nem szűntek meg csodálni a németek kimért életritmusát, akik egyáltalán nem éreztek veszélyt az utcákon. Most azonban minden megváltozott: 2021 óta a németek az országban tapasztalható bűnözési helyzet jelentős romlását észlelték. Sokan ezt a menekültáradatnak tulajdonítják. A hivatalos statisztikák szerint azonban 2021-ben általában csökkent a bűnözés Németországban. De vajon az? Találjuk ki sorban.

A leggyakoribb bűncselekmények

Sok milliós országként Németország jelentős különbségeket mutat a területén elkövetett bűncselekmények jellegét illetően. Sajnos jelenleg csak 2021-re vonatkozóan állnak rendelkezésre statisztikák, de ezek egyértelműen mutatják a bűncselekmények szerkezetét. Tehát a leggyakoribb bűncselekmények közé tartoznak a következők:

• erőszakos bűncselekmények - 573 ezer esetet regisztráltak, ebből 140 ezer volt veszélyes és súlyos testi sérülés;
• vagyon elleni bűncselekmények – összesen 2,37 millió esetet jegyeztek fel, így a lopás és rablás az egyik legsúlyosabb probléma;
• szexuális jellegű bűncselekmények - 47 ezer incidenst regisztráltak, azonban a számok a nem regisztrált esetek nagy száma miatt torzítóak lehetnek;
• gyilkosságok – ritkák Németországban: 2021-ben mindössze 761 esetet jegyeztek fel, miközben csak 373 ember lett áldozat (befejezett gyilkosság);
• politikai indíttatású bűncselekmények - 23 ezer eset, amelyek többsége tiltott jelképek használata.

Lopás Németországban

A vagyon elleni bűncselekmények, különösen a lopás és rablás 2021-ben az összes elkövetett bűncselekmény 37%-át tették ki, így ezek a bűncselekmények jelentik a németek legnagyobb problémáját. A leggyakoribb lopási esetek a következők:

• bolti lopás - 378 ezer esetet jegyeztek fel;
• kerékpárlopás - 332 ezer eset;
• gépjárműlopások - 313 ezer esetben, ebből 36 ezer esetben autók jelentek meg;
• betörések és betörések - 151 ezer eset;
• rablások és rablások - 43 ezer eset, ebből mindössze 2,5 ezer zsebtolvaj és benzinkutak rablása.

Ezek a mutatók 2021 óta folyamatos növekedést mutatnak. A lopás nem hanyagság bűne, ezért ezeknek az arányoknak az emelkedése riasztó a németek számára.

Ma a központi médiában tippeket közölnek, hogyan ne váljanak rablók áldozatává, a vonatokon hangszórók figyelmeztetik az utasokat a kocsikban lévő zsebtolvajokra, a televízióban pedig az utcai csalók új terveiről és a rablás új típusairól beszélnek. A németek számára mindez csoda, de a posztszovjet országokból érkezőket nem különösebben lepi meg.

Az utcai lopások és rablások komoly problémává váltak a német társadalomban. A bűnözők leggyakrabban nyilvános rendezvényeken, szupermarketekben és üzletekben, valamint tömegközlekedési eszközökön tevékenykednek.

Veszteségük meghaladja az évi 50 millió eurót. Ugyanakkor az észlelési arány sok kívánnivalót hagy maga után: a lopás formájától függően 6-25%.

Ez egyrészt maguknak a németek hanyag viselkedésének, másrészt az egyszerre több ország területén tevékenykedő bűnözők találékonyságának és ravaszságának köszönhető.

A németországi bűnmegelőzési munkák során a rendőrség folyamatosan értesíti a városlakókat, és beszámol nekik a lopás és rablás elleni védekezés módszereiről, az óvintézkedésekről és a zsebtolvajok elleni védekezésről, a betörők, autórablók, két emberrablók "munkamódszereiről" kerekes járművek és más bűnözők, akiknek az áldozatai a németekké válás veszélyének vannak kitéve.

Például az utcai rablók által használt leggyakoribb trükkök a következők:

• "Antanztrick" (Antanztrick) - az utcai lopás egy formája nyilvános rendezvényeken, amelynek során az áldozat figyelmét ugráló mozdulatok és a rabló barátságos fizikai érintkezése (például ölelés) vonják el, amelyben a lopás megtörténik.
• Der Rempel-Trick – egy embert a tömegben több bűnöző üldöz. Egy ponton egyikük megbotlik vagy leguggol, és ezzel megállítja az áldozatot. A zűrzavarban az áldozat elveszíti pénztárcáját vagy mobiltelefonját.
• Trükk "várostérkép" (Der Stadtplan-Trick) - egy idegen közeledik az áldozathoz a város térképével, és kéri, hogy jelezzen egy adott irányt vagy helyet. Amíg az áldozat elterelődik, elveszítheti a táska és a zsebek tartalmát, sőt magát a táskát is.
• "A koldusok trükkje" (Der Bettel-Trick) - kísérő nélküli gyerekek tömege veszi körül az áldozatot, és koldulni kezd. Miközben a megzavarodott személy próbál "leküzdeni" a koldusokat, az egyik gyerek megragadja a pillanatot, és ellopja a pénztárcáját.
• "Szennyező trükk" (Beschmutzer-Trick) - miután egy áldozat felkeres egy bankautomatát, egy vélhetően véletlenszerű járókelő állítólag véletlenül bekeni az áldozatot egy hot dogból származó ketchuppal, limonádét vagy más piszkos folyadékot önt az áldozatra. Miközben az áldozatot segítik a foltok eltávolításában, az ATM-ből kivett pénz eltűnik.

Mindebből levonható az első köztes következtetés: a rablók találékonysága nem ismer határokat, miközben bármely cselekedetük elsősorban az áldozat figyelmének elterelésére irányul, ezért ne hagyd, hogy éberséged elcsendesül - legyen mindig résen. Ráadásul a német városok már korántsem olyan biztonságosak, mint korábban.

Németország legveszélyesebb városai

Statisztikai számítások szerint a luxemburgi határ közelében fekvő kisváros, Trier Németország legveszélyesebb települése. Itt figyelhető meg a legtöbb bűncselekmény 100 ezer lakosra vetítve. Hasonló mutatókat mutatnak olyan „bűnterületek”, mint Berchtesgaden és Rosenheim – itt 100 ezer lakosra több mint 100 ezer bűncselekményt regisztrálnak a hatóságok.

Objektíven a bûnözés ilyen mértékű oka a külföldi állampolgárok illegális beutazása és Németország területére való tartózkodása. Trierben például van egy befogadó központ a menekültek számára, Rosenheim és Berchtesgaden pedig az úgynevezett balkáni útvonalon fekszik, amelyet a menekültek aktívan használnak.

Ha nem veszi figyelembe a migrációs jogszabályok megsértését, akkor ezek a területek nem is fognak bekerülni a 30 legveszélyesebb település közé, és Berlin lesz a leginkább kriminogén.

Berlin

Németország fővárosa valóban a legveszélyesebb városa. Berlinben a leggyakoribb bűncselekmények az utcai rablások, a kézitáska és a kézipoggyász ellopása, a zsebtolvajlás és a közúti lopások, valamint a kirakatokban történt áruk megrongálása és ellopása. Nem ritka itt a prostitúció, a szerencsejáték és a kábítószer-kereskedelem.

A helyi statisztikusok szerint Berlinben évente mintegy 15 ezer embert tartanak nyilván (2021-ben 14,5 ezren), ami igazi „bűnfővárossá teszi”, ahogy ezt a várost több éve a sajtó nevezi. Általában csak hivatalosan 2021-ben több mint félmillió bűncselekményt regisztráltak a fővárosban.

Ez a fővárosban működő másfél tucat bűnözői klánnak köszönhető. Az elmúlt 20 évben a szervezett bûnözés óriási polipként terjesztette ki csápjait az egész városban. A rendőrség keményen dolgozik Berlin biztonságának megőrzésén az utcai járőrözés növelésével és a közrend megfigyelésére szolgáló videokamerák hálózatának bővítésével, de erőforrásaik korlátozottak. S bár a statisztikák pozitív tendenciát és a bûnügyi helyzet javulását mutatják, a polgárok nem érzik magukat biztonságban.

2021-ben még az úgynevezett kriminalitätsbelasteter оrte is megjelent – ​​a berlini rendőrség által korábban minősített legveszélyesebb helyek listája, amely szerint Berlin legveszélyesebb területei a következők:

• Alexanderplatz;
• Leopoldplatz;
• Kleiner Tiergarten;
• Schöneberg-Nord, Nollendorfplatz, "Regenbogen-Kiez" (Schöneberg-Nord, Nollendorfplatz, "Regenbogen-Kiez");
• Görlitzer Park;
• Varsói híd (Warschauer Brücke);
• Kottbusser Tor;
• Hermannstrasse, Hermannplatz, Riga utca (Hermannstraße, Hermannplatz, Rigaer Straße).

A korábbi évekhez képest jelentősen csökkent a veszélyes helyek száma, mivel a korábbi kriminalitätsbelasteter оrte mintegy 20 helyszínt tartalmazott. És mégis, mivel ezeken a területeken beállt a sötétség, a helyi lakosok igyekeznek nem megjelenni.

Más "veszélyes" városok

A főváros egyébként nem az egyetlen bűnügyi központ Németországban. Berlin mellett az első tíz veszélyes közé tartozik még:

• Frankfurt am Main. A hesseni metropoliszban tavaly mintegy 14,9 ezer embert számláltak, ami még a fővárosinál is több. A bűnözés itt virágzik, mivel a város jelentős turisztikai és üzleti központ.
• Hannover. A hannoveri bűnözés ugyan megegyezik a fővárosival, de az itt elkövetett bűncselekmények száma ennek a többszöröse - 2021-ben már csak 114 ezer. Hannoverben fosztogatás, erőszakos bűncselekmények és lopások uralkodnak.
• Drezda. Drezda 14,3 ezer lakosával az országos anti-vezérek közé került. Leggyakrabban erőszakos bűncselekmények és lopások, valamint kábítószer-kereskedelemmel kapcsolatos bűncselekmények történnek a városban.
• Lipcse. Lipcsében 100 ezer lakosra 13,9 ezer bűncselekmény jut. A regisztrált bűncselekmények száma meglehetősen magas, mintegy 106 ezret regisztráltak, de annak ellenére, hogy az összesített bűnözési ráta csökken, a szexuális bűncselekmények, köztük a nemi erőszak száma nő.
• Galle. A 100 ezer lakosra jutó 12,7 ezer elkövetett bűncselekmény óriási mutató egy 240 ezres városnál. A leggyakoribb bűncselekmények közé tartozik a családon belüli erőszak, a kerékpárlopás és a lakáslopás.

Hol van a legbiztonságosabb hely Németországban? München 2021-ben kapta meg ezt a státuszt. Tavaly a városban mindössze 6,6 ezer fő volt a bűnözés, ami másfélszer kevesebb, mint ugyanabban a Drezdában vagy Hannoverben.

Sőt, a bajor fővárosban 15,4%-kal csökkent a bűncselekmények száma az elmúlt évben, ami országos viszonylatban is az egyik legjelentősebb eredmény.

Bűnügyi statisztikák: számok és közhangulat

A rendőrségi adatok élesen ellentmondanak a közvéleménynek. A rendőrségi statisztikák szerint 2021-ben a Németországban elkövetett bűncselekmények száma meredeken csökkenni kezdett. A 2021-ben elkövetett 6,37 millió bűncselekményhez képest a rendőrség összesen 5,76 millió incidenst regisztrált.

A statisztikusok szerint ez nem csupán 9,6 százalékos éves csökkenés – ez a legnagyobb visszaesés a bûnözésben az elmúlt 25 évben, és a legalacsonyabb jelentett bûnözés a berlini fal leomlása óta. Ilyen mutatókat utoljára 1992-ben figyeltek meg. A diagram segít vizuálisan megismerni őket.

A szövetségi mutatók csökkenése hátterében a bűnözési ráta is csökken a régiókban. Például 2021-ben a berlini bűnözési ráta 9%-kal, a bejelentett zsebtolvajok száma pedig 39,6%-kal esett vissza. Az ilyen példátlan visszaesés ellenére azonban a szakértők azt tanácsolják, hogy ne vonjanak le korai következtetéseket az ország biztonságának javításáról.

Ezt az álláspontot a társadalom is támogatja. A legtöbb német meg van győződve arról, hogy az élet Németországban évről évre egyre veszélyesebbé válik. Szkeptikusak a fenti statisztikákkal kapcsolatban: a lakosság jelentős része a közösségi oldalakon zajló vitákból ítélve valótlannak tartja a közzétett adatokat, és "összeesküvés-elméletnek" tartja őket, mások szerint a statisztikák csak a a bűnüldöző szervek munkáját, és nem tükrözi a bűnözés valós helyzetét.

Sok német a bûnügyi helyzet romlását az országot elárasztó migránsok és menekültek nagy számával hozza összefüggésbe. De vajon az?

Bűnözés Németországban és a migránsok

2021 és 2021 között folyamatosan nőtt a bűnözési ráta Németországban. Ezekben az években zajlott le a migránsok "inváziója". Nem meglepő, hogy egy hétköznapi polgár e két tényt összehasonlítva arra a következtetésre jutott, hogy mindenért az afrikai és a közel-keleti menekültek a hibásak.

Plusz a kölni újévi események, ami után már nem szokás kényeskedni a migránsokkal. Valójában a migránsok aránytalanul képviseltetik magukat a bűnözési statisztikákban manapság.

Például Alsó-Szászországban a migránsok az elkövetett bűncselekmények mintegy 15%-át teszik ki, ami összehasonlíthatatlan a régió népességéhez viszonyított arányukkal. Más szövetségi államokban a migránsok által elkövetett bűncselekmények aránya a teljes struktúrában 8 és 12% között mozog.

Az ország hivatalos statisztikái: 2021-ben a külföldiek 270 ezer bűncselekményt követtek el, 2021-ben - 293 ezret, 2021-ben - körülbelül 265 ezret. És mindez annak ellenére, hogy 2021-ben a regisztrált bevándorlók teljes száma körülbelül 1,5 millió fő volt. .

Az általuk elkövetett bűncselekmények körülbelül egyharmada lopás, többnyire utcai lopások. További 24% erőszakos bűncselekmények és rablások. Mindez arra utal, hogy a migránsok "megnövekedett bűnözői energiával rendelkeznek", és huligánok és erőszakolók özönlöttek Németországba menekültek leple alatt. Ez sok szempontból igaz, de vannak kivételek.

Így a menekültek túlnyomó többsége Irakból, Szíriából és Afganisztánból érkezett az országba – az újonnan érkezők mintegy 54%-a. Részesedésük azonban a lopásokban és rablásokban mindössze 16%.

Az észak-afrikaiak (gambiai, szomáliai, nigériai, marokkói bevándorlók) aránya pedig körülbelül 31%, bár részesedésük a migránsok teljes szerkezetében mindössze 0,9%. Mindez arra utal, hogy Németországban sokkal szerényebben viselkednek az olyan országokból érkezők, ahol katonai konfliktus van. A fiatal észak-afrikaiak viszont éppen ellenkezőleg, nem idegenkednek attól, hogy elrontsák a németek bűnügyi statisztikáit.

Néhányan még magyarázatot is találnak erre a viselkedésre. A katonai konfliktus kimenetelének hiánya miatt az országban kezdetben megértik, hogy nem maradhatnak örökké Németországban, így a lopásért kapott büntetés nem ijeszti meg őket - egyszerűen nincs vesztenivalójuk. Az általuk elkövetett bűncselekmények aránytalan száma azonban bizonyos sztereotípiát formál, és cselekvésre kényszeríti az ország vezetését.

A büntetés típusai Németországban

A német büntetőjog jelentősen eltér a posztszovjet tér bármely országának jogszabályaitól. A német büntető törvénykönyv (Strafgesetzbuch, StGB) többszintű következmények rendszerét határozza meg a bűncselekmény elkövetése esetén. Tehát a büntetőjog szankciórendszere a következőket tartalmazza:

• Alapbüntetések. A főbüntetés pénzbüntetés vagy szabadságvesztés lehet, különösen a következők formájában:

• életfogytiglani szabadságvesztés (1. bekezdés, §38 StGB). Ez a felelősség kivételes mértéke, amelyet különösen súlyos bűncselekmények esetén alkalmaznak, például vakmerő gyilkosság (2. szakasz, StGB 212. §), az áldozat halálát okozó rablás (StGB 251. §), hazaárulás (2. szakasz, StGB 94. §) és más hasonló bűncselekmények;
• meghatározott ideig tartó szabadságvesztés. Az StGB 38. §-a szerint a szabadságvesztés időtartama 1 hónaptól 15 évig terjedhet. A bűncselekmények széles körére vonatkozik, mint például a pénzhamisítás (StGB 146. §), a nemi erőszak (StGB 177. §), a veszélyes testi sértés (StGB § 224) vagy a súlyos rablás (StGB 250. §);
• bírság. Az StGB 40. paragrafusa szerint a pénzbírságot napi árfolyamon szabják ki - egy adott bűncselekmény mértékének 5-360-szorosáig. A mérték nagyságát a bíróság minden esetben egyedileg határozza meg, az elkövető személyi és gazdasági körülményeitől függően. Általában azt a napi jövedelmet határozzák meg, amelyet egy bűnöző 1 nap alatt kaphat. Az ilyen jövedelem határa 1 és 30 ezer euró között van.Ha az elkövető nem tudja kifizetni a bírságot, az StGB 43. §-a értelmében azt szabadságvesztés váltja fel, amelynek mértéke 1 napidíj = 1 nap szabadságvesztés. Ilyen szankciók vonatkozhatnak kisebb cselekményekre, például a rendőrséggel szembeni ellenállásra (StGB 113. §, 1. bekezdés), könnyű testi sértésre (StGB 223. §) vagy apró lopásra (StGB 242. §).
• További büntetések. Az StGB 44. §-ának megfelelően Németországban csak egy további büntetés jár – a járművezetéstől eltiltás. A szabadságvesztés vagy pénzbüntetés kiegészítő formájaként 1-3 évig terjedő időtartamra állapítható meg, és csak akkor, ha a bűncselekményt személygépkocsi vagy egyéb jármű használata vagy használata közben követték el.
• További következmények. Az StGB 45. §-a szerint ezek közé tartozik a közhivatalok betöltésének tilalma, a nyilvános választásokon való részvételtől, valamint a választásokon való aktív vagy passzív részvételtől. Az ilyen eltiltás időtartama és alkalmazásának szabályai a korábban kapott büntetéstől függenek.

Ezen felelősségre vonási intézkedések bármelyikét csak az illetékes bíróság és csak annak büntetése szabhatja ki. A büntetés-végrehajtás Németországban az Igazságügyi Minisztérium feladata, az ügyész pedig a közvetlen végrehajtó az StPO (CPC) 451. §-a szerint.

Következtetés

Összegezve az elhangzottakat, megállapíthatjuk, hogy Németország már nem olyan biztonságos ország, mint korábban gondolták. A statisztikák azt mutatják, hogy a bűnözés szintjében nem történt alapvető elmozdulás, de a bűnözés szerkezete megváltozott. A németek ezt gyakran a migránsok beözönlésével hozzák összefüggésbe, bár nem mindegyik kötődik bűnözői tevékenységhez.

A lopás a leggyakoribb bűncselekmény Németországban, Berlint pedig a legveszélyesebb városnak tartják. Ettől függetlenül a 2021-es bűnügyi statisztikák biztató elmozdulásokat mutatnak, amelyeket hamarosan a német társadalom is észrevehet.