Ha választania kell, hová menjen - az osztrák Habsburgok Hofburg-i rezidenciájába, Versailles-ba vagy a bajor uralkodók müncheni rezidenciájába, mindenképpen az utóbbit részesítse előnyben. Végül is a müncheni rezidencia összegyűjtötte a legjobbat, amit az elmúlt évszázadok palotái és kastélyai demonstrálhattak. Gyakran hasonlítják össze más királyi rezidenciákkal, és mindig megadják - Bajorországban Európa egyik legnagyobb palotakomplexuma található a területet tekintve. A müncheni rezidencia igazi mágnes a turisták számára. Mára a helyiséget múzeummá alakították, 130 terem található benne.
A müncheni rezidencia története
A később bajor rezidenciává vált épületet először 1385-ből említik a források.
A Neuvest kastélyról volt szó, amelyet akkoriban a polgári zavargásoktól félő uralkodó hercegek menedékül szolgáltak. Neuveste megkapta a hivatalos rezidencia státuszt IV. Vilmos alatt. Az épületet kibővítették és átépítették, erődítményből fényűző palotává változott.
Az épület egyedülálló, hiszen szinte minden bajor király közreműködött a rendezésében:
- V. Albrecht alatt sok termet emeltek, köztük a Kunstkamerát és az Antikváriumot. Valójában a király múzeumot rendezett be a palotában, amely az első európai múzeum lett az Alpok északi oldalán.
- I. Maximilian folytatta a rezidencia bővítését: a herceg uralkodása alatt emelték fel a palota nyugati részét, amely ma az ő nevét viseli.
- A Zöld Galéria és a Tükörszekrény felépítésének ötlete Albrecht Károlyé.
- A rezidencia pedig I. Lajos alatt kapta meg végső megjelenését.
A rezidencia 1385-től kezdődően több lépcsőben épült. 1920-ban végül múzeummá változott, amikor III. Lajos császár lemondott trónjáról, és Németországot szabad államként ismerték el.
Előtte azonban a király műszaki korszerűsítést hajtott végre a rezidencián: villanyvilágítással, központi fűtéssel, korszerű vízellátással és liftekkel szerelte fel a kastélyt.
Az építkezés első szakasza
A neuvestai vár-erőd építésétől 1579-ig az eredeti épületet jelentősen bővítették. A Neuvest kastély helyiségeinek alapjai ma is megvannak a Patikaudvar és a Díszterem keleti szárnya alatt.
A rezidencia első aktív rendezését V. Albrecht vállalta magára. 1550 és 1579 között ő építette fel az Antikváriumot, amely festmények, érmék, görög és római régiségek gyűjteményének tárolója lett. Sajnos a bálterem nem maradt fenn.
Az építkezés második szakasza
A második szakaszt V. Vilmos tevékenységének szentelték. Már 1581-ben megkezdte az Antikvárium korszerűsítését. Az Antikvárium fényűzőbb dekorációja és berendezése született. 1581-ben a rezidencia mellett megjelentek az Örökös Kamarák és az Özvegylakások, melyek a mai napig nem maradtak fenn. 1586-ra a király parancsára felhúzták az udvart barlanggal.
Az építkezés harmadik szakasza
Miután elfoglalta a trónt, Maximilian herceg jelentősen kibővítette az udvari komplexumot. Uralkodása idején épült a Palotakápolna, a Kápolna, a Császárlépcső, a Kőszobák és a Charlotte-folyosó. A választó feleségének lakásai legkésőbb 1679-ben jelentek meg, később a Pápai Szobák nevet kapták.
Az építkezés negyedik szakasza
Karl Albrecht a rezidenciát olyan tényezőnek tekintette, amely lehetővé tette számára, hogy megszerezze a Szent Római Birodalom császári koronáját, ezért sok erőfeszítést tett annak rendezésére. Károly alatt az összes belső csarnok belsejét javították, emellett a király elrendelte a palota egy részének helyreállítását a tűz után. Ő építette az Ancestral Galleryt, a Luxus Rooms-t, a Green Galleryt és a Cabinet of Miniatures-t.
Az építkezés ötödik szakasza
Az utolsó szakaszban egyszerre több bajor uralkodó is közreműködik. Az 1811-től 1920-ig tartó időszakban a palota lovarda, a királyi kamarák, a Nibelungok terme, a Királyi Palota Színház, a Mindenszentek temploma és a bálterem jelent meg a rezidenciában.
Mit kell látni a turistáknak
Lajos korában is nyitva volt a rezidencia a kíváncsi polgárok előtt, de csak előzetes egyeztetés alapján, illetve olyan napokon, amikor a királyi pár távol volt. 1897 óta a turistáknak lehetőségük van kirándulni a palotába, és 1920 óta, mint fentebb említettük, az épület hivatalos történelmi múzeumi státuszt kap.
Még a legkifinomultabb turisták is örülnek a megtekinthető szobák számának - körülbelül 130.
Néhány szoba eredeti formájában megmaradt, és képet ad arról, hogyan éltek a császárok a múltban. Másokat ritka tárgyak, műalkotások, érmék és egyéb gyűjthető tárgyak hatalmas kiállításaira adnak át.
Termek és szobák
A több évszázada épült rezidencia a legkülönfélébb építészeti stílusokat ötvözi: reneszánsz, barokk, rokokó és klasszicizmus.
A palotában tett séta remek alkalom arra is, hogy megnézze, hogyan éltek Wittelsbachok, és hogyan használták az építészetet és a művészetet erejük bizonyítására. A palota termeiben hatalmas szobor-, festmény-, porcelán-, ezüst- és ékszergyűjtemény található.
Kincstár
A dinasztia ékszerei külön helyiségben – a Kincstárban – találhatók. Egyházi emlékeket, ékszerművészeti alkotásokat őriznek itt. A leghíresebb kiállítási tárgyak közé tartozik a bajor király és királynő koronája, a Szent György-szobor, a 380 darabból álló, remek bajor hercegnő öltöztetőkészlet.
A kincstár alapját V. Albrecht herceg rakta le 1565-ben, utódai jelentősen gyarapították a gyűjteményt. A kincstár még tovább nőtt, miután az elcsatolt Kurpfalz területén lévő számos kolostor vagyonát elkobozták.
Antikvárium
A rezidencia egyik legrégebbi, legfényűzőbb és legnépszerűbb terme az Antikvárium. Az Alpoktól északra található legnagyobb reneszánsz csarnok 66 méter hosszú. Albrecht építtette, hogy egy antik szoborgyűjteménynek adjon otthont.
A 16. században Wilhelm fiával, Maximilianussal együtt itt rendezték be a banketttermet. Ebből a célból a padlót leengedték, korlátot állítottak fel, kandallót építettek be.
A történészek úgy vélik, hogy az Antikvárium falán és mennyezetén lévő falfestmények a peresztrojka idején készültek.
A mennyezeten tizenhat falfestmény található a Dicsőség és Erény alakjainak szentelve. Az ablakok alatti boltozatokat városok, paloták és terek képei díszítik. Körülöttük az ókori kultúra korszakára utaló bizarr díszek. Az Antikvárium szobrai és mellszobrai egyébként a klasszikus ókor eredeti alkotásai, mások reneszánsz másolatok.
A gyűjtemény nagy részét V. Albrecht gyűjtötte össze, sok kiállítási tárgy szerzője nem tisztázott.
Császár terme
A helyiséget szertartásokhoz használták, és Maximilian volt az első, aki megépítette. A terem mennyezetét hagyományosan falfestmények díszítik, ebben a teremben az Értelem és Erény szerepében játszó nőalakoknak szenteltek rajzokat. A három fő falfestmény a Monarchiát, a Dicsőséget és a Bölcsességet szimbolizálja. Ugyanez a téma folytatódik a Hans van der Bist holland mester által készített faliszőnyegeken is.
A terem fő dísze korábban az Erény vörös szobra volt, sajnos a mai napig nem maradt fenn; szobor díszítette a kandallópárkányt.
Ősök galériája
Ahnengalerie - művészeti galéria 121 portréval a Wittelsbach-dinasztia és Nagy Károly képviselőiről. Minden festményt aranyozott faragott panelekbe helyeznek be, a szoba falait művészi vakolat díszíti.
Karl Albert egy időben gyakorlati hasznot akart kitermelni magának az Ancestor Gallery segítségével. A király bemutatni akarta az egész világnak a dinasztikus kapcsolatok kiterjedtségét és fontosságát. Harcolt a római római császár trónjáért, és sikerült megnyernie a politikai csatát. Károly néven Frankfurt am Mainban koronázták meg.
Porcelán szoba
Belül olyan porcelánok kiállítása látható, mint Meissen, Sevres, Nymphenburg. Ugyanez Karl Albrecht úgy döntött, hogy létrehoz egy szobát, meg akarta őrizni benne az ősi kincset.
A korábban a Kincstárban található gyűjtemény a Porceláncsarnokba került, mivel a terem már nem tudott minden relikviát és értéket befogadni.
A szoba különleges érzékelése - vizuális torzulás és vizuális megnagyobbodás - annak a ténynek köszönhető, hogy a helyiséget tükrökkel díszítették. Szeszélyesen tükrözik mind a helyiséget, mind a termékeket.
Királyi kamarák
A Königsbau vagy Királyi Kamara egy szoba, amelyben Bajorország néhány királya lakott.
Az egész attól a pillanattól kezdődött, amikor 1806-ban IV. Maximilian József választófejedelem lett a történelmi régió első királya. Kiderült, hogy a rezidenciának nincsenek az új magas státusznak megfelelő kamrák. Maximilian elkezdte az építkezést, de a király fiának, I. Ludvignak volt hivatva, hogy befejezze, a szoba kialakításából is kitűnik, hogy az új uralkodó mennyire kedvelte Itáliát és általában a reneszánszt. Az épület homlokzatát Leo von Klenze építész tervezte a Palazzo Pitti mintájára.
Herkules terme
Herkules terme volt a neve annak a helyiségnek, amely a múltban Trónteremként szolgált. A szoba szokatlan nevét az ókori Herkules hősének tizenkét hőstettének szentelt hatalmas kárpitokról kapta. A faliszőnyegeket V. Albrecht rendelésre készítette, és 1565-ben dachaui rezidenciája számára készítette. Később ide szállították őket.
A termet kiváló akusztikája jellemzi, nem meglepő, hogy most a helyiséget koncertteremként használják. Itt lép fel a Bajor Rádió Zenekara, a Müncheni Szimfonikus Zenekar, néhány népszerű előadó és a jazz zene képviselői.
A Nibelungok termei
A wittelsbachi rezidencia a Nibelungokról elnevezett csarnokok egész komplexumáról híres. A tény az, hogy ezekben a szobákban a falfestmények a „Nibelungok énekében” leírt jeleneteket ábrázolják. Az első teremben az eposz főszereplőit rajzolják, az összes későbbiben - cselekményjelenetek, például Siegfried házassága Kriemhilddal.
Fekete terem
Schwarzer Saal V. Vilmos uralkodása idején jelent meg a müncheni rezidenciában, nevét később - 1623-ban - kapta. A helyiséget eredetileg Perspektíva Csarnoknak hívták Hans Werl mennyezetfestménye miatt. Később fekete márványt imitáló portálokat helyeztek el a helyiségben.
A mennyezeti festmények azonban még mindig ennek a helyiségnek a leglenyűgözőbb elemének számítanak, és ezek az első kísérletek az építészeti illúzió megteremtésére Németországban. A technikát olasz mesterektől kölcsönözték. A művész olajfestéket használt, a vászonra készített rajzokat kerettel rögzítették a mennyezetre.
A Palotakert szobái
A palotakert I. Maximilian rezidenciájában 1613-ban, a terület következő bővítésével összefüggésben. A király a várárok mögé egy kert építését tervezte, sok körös ösvény, szökőkút, sövény és faeperrel beültetett fasorral.
1616-ra a projekt megszerezte a Diana istennő pavilonját, amelyet azóta többször is átépítettek a népszerű építészeti trendeknek megfelelően. A palotakertben kialakított szobák ötlete is Maximiliané, azonban a palota kertjére néző eredeti kamrák a második világháború idején elpusztultak.
Amit ma a turisták láthatnak, az a Maximilian által az ősibb épületek helyén épített szobák második része. Olyan belső tárgyakat tartalmaznak, amelyek korábban a palotakert kamráiban voltak, köztük Bajorország első királyának személyes tárgyai. A palotatermek meglátogatásával a turistáknak lehetőségük lesz megismerni, hogyan éltek a királyok.
Kitettség
A bajor királyok rezidenciája igazi kincs, és nem csak az ereklyéket őrző helyiségről beszélünk, hanem a benne található számos kiállításról is.
Porcelán kollekció
A teljes kollekció legdrágább kiállítása az egyedülálló Onyx szolgáltatás, amely 717 tételt tartalmaz. A nymphenburgi manufaktúra tizenhárom évig foglalkozott gyártásával. A szolgáltatást a színe miatt nevezték el így – minden árucikk lila háttérrel készült, amely az ónix féldrágakő színét utánozza.
Ezen kívül a kiállításon a franciaországi Sèvres-ben és a berlini Royalban lévő más gyárak porcelánművészeti alkotásai is megtalálhatók. A tányérokra is érdemes odafigyelni: sokukat a német középkori eposz hőseiről mesélő rajzok díszítik.
Miniatűr gyűjtemény
A fényképezés elterjedése előtt a miniatúrák virágoztak. A XVI-XIX. századra esett.
Ez a művészeti forma annyira magával ragadta Klaust és Helga Nottbomot, hogy egy egész kollekciót állítottak össze. A kiállítás feltűnő a portrék, csendéletek és tájképek számában, különféle technikákkal – az akvarelltől a zománcozásig ezüstön és rézzel.
Ezüst tárgyak gyűjteménye
A kiállítást olyan tárgyakból gyűjtöttük össze, amelyeket a müncheni rezidencia vendégei a mindennapi életben használtak.
A gyűjtemény ezüstjéhez a következő történet kapcsolódik: a tizenhárom éves háború alatt a svédek megpróbálták kivonni a tárgyak egy részét egy hajón, de hajójuk 1648-ban összetört és elsüllyedt az Inn folyóban. Később szinte az egész rakományt leemelték az aljáról.
A leghíresebb kiállítás Maximilian Josef ezüstszolgálata. Igazi királyi luxus érezhető benne: a híres párizsi ékszerészek, Guillaume Bienne, Claude Odio 502 darab gyártásával foglalkoztak. Két év munkával töltöttek egy díszletet.
Egyházi ruhák gyűjteménye
Egy ilyen gyűjtemény Maximiliannak köszönhetően vált lehetővé, aki a 17. század elején sok értékes szövetet vásárolt Olaszországban. Ebből a királyi műhelyekben varrtak templomi köntösöket. Őket láthatják ma a müncheni palota vendégei.
Érem Múzeum
A müncheni rezidenciában őrzik a világ egyik legnagyobb érmegyűjteményét. V. Albrecht 1570-ben kezdte gyűjteni őket. Később II. Theodor Károly e két régió egyesítése részeként egyesítette Bajorország és Pfalz gyűjteményeit.
Ma az érmék csarnokában több mint háromszázezer érme, bankjegy és medalion található.
A múzeumban megtekintheti, hogyan változott és fejlődött az érmeüzlet az ókortól napjainkig.
A legértékesebb kiállítási tárgyakat tekintik: görögök, kelták, rómaiak érméi, középkori érmék, faragott kőtermékek - drágakövek és cameók.
A terem folyamatosan feltöltődik kiállítási tárgyakkal, például hitelkártyákkal.
Nyitvatartási idő
A rezidencia címe: Residenzstraße 1, 80333 München, Németország.
Belépőjegy minden múzeumba külön vásárolható, vagy kombinált is vásárolható. A hozzávetőleges árak a következők: Residence Múzeum - 7 euró, Kincstár - 7 euró, Színház - 3 euró. Pénzt takaríthat meg, ha mindhárom múzeumba 13 eurós általános belépőt vásárol.
Ha a látogató nem tudja, hogy a három múzeumkomplexum közül melyikben található az érdeklődésre számot tartó helyiség vagy terem, ezt a jegyértékesítővel kell egyeztetnie.
Április 1. és október 15. között a palota 9.00 és 18.00 óra között látogatható.
A hideg évszakban változik a nyitva tartás, és csak 10.00-17.00 óra között lehet bemenni. A rezidencia évente csak néhány alkalommal zárva látogatható: katolikus karácsonykor, újévkor, csütörtökön húshagyókedden.
Hogyan juthatunk el oda
A legkönnyebben metróval lehet eljutni a rezidenciához:
- S-Bahn: S1, S2, S4-8, megálló Marienplatz;
- U-Bahnnal: U3, U6 megálló Marienplatz, U3-U6 Odeonsplatz.
A különleges útvonalak kijelölésével vagy törlésével kapcsolatos legfrissebb információkat, valamint egyéb hasznos információkat a hivatalos weboldalon találhat.
Következtetés
A müncheni rezidencia több évszázadon át működött.Ez idő alatt Bajorország uralkodói befejezték az épületet, javították és díszítették a legdrágább és legszebb belső elemekkel.
Sok uralkodó lelkes gyűjtő volt, így manapság a rezidencia vendégei nemcsak a fényűző termek díszítését, hanem a nagyszabású ékszer-, porcelán- és ezüstkiállításokat is megcsodálhatják.
A rezidencia kirándulásokra hívja vendégeit, fotózás engedélyezett.
