A müncheni Frauenkirche-székesegyház (németül Frauenkirche) Bajorország turisztikai szimbóluma és Németország legnagyobb építészeti emléke. A hivatalos neve a Boldogságos Szűz Mária-székesegyház (németül Der Dom zu Unserer Lieben Frau). A templom a Marienplatz központi tere közelében található, és tornyaiból panorámás kilátás nyílik a városra. A 15. század óta a késő gótikus templomot tartják München fő látnivalójának.
A müncheni Frauenkirche-ről
A Frauenkirche katedrális egy aktív katolikus templom a freisingi és müncheni egyházmegyében. A székesegyház a püspökség szekularizációja, valamint a Wittelsbachok alatti plébánia és kollégium egyesítésének eredményeként épült, és a dinasztia politikai hatalmának szimbóluma, a trón és a vallás egyesülésének megszemélyesítője.
2004-ben a hatóságok úgy döntöttek, hogy kulturális és építészeti értékének megőrzése érdekében nem emelnek magasabb épületeket a müncheni Frauenkirche-nél.
A müncheni Boldogasszony-székesegyház az egyházmegye legrégebbi védőszentjének temploma és a város legmagasabb épülete. A tornyok magassága 98,5 m, a hajó hossza 109 m, magassága 40 m.
A katedrális története
A Boldogságos Szűz Mária-templom építése szorosan összefügg a Wittelsbach-dinasztia (németül: Wittelsbacher) uralmával. Trónpozíciójának megerősítésére Zsigmond herceg új plébániatemplom építését határozta el. Ezt követően a családi kripta lett, melynek kriptájában Bajorország és Pfalz uralkodói nyugszanak.
A templom soha nem volt az embereké, hanem a Wittelsbachok szimbóluma volt.
Ezt megelőzően családi templomuk a Marienkirche volt, amely köré a Der Dom zu Unserer Lieben Frau épült. A Frauenkirche 20 ezer plébánost tud befogadni, bár az építkezés idején München lakossága nem haladta meg a 13 ezer lakost.
A Frauenkirche építésének szakaszai
A templom építése 1468-ban kezdődött. A projektet a neves építész, Jörg von Halspach végezte, aki felügyelte a régi városháza építését a Marienplatzon.
- 1494-ben felállították a főhomlokzatot, felszentelték a székesegyházat és megnyitották a plébánosok előtt. Maga az építész sem élte meg az építkezés végét.
- A további munkálatok 1525-ig folytak. Utoljára a kupolákat és a tornyokat emelték fel.
- 1599-ben a templomban stukkómintával díszített diadalívet is felállítottak, 1620-ban pedig a főoltáron a „Szűz Mária mennybemenetele” képe.
- 1821-ben a székesegyház püspöki rezidenciává vált, ami a belső tér radikális átszervezéséhez vezetett.
- A második világháború után a templom súlyosan megsérült. 1989-1994-ben. a templom teljes rekonstrukcióját hajtották végre.
A katedrális építészeti jellemzői: külső és belső
A 15. században Németországban úgy tartották, hogy a reneszánsz és a barokk alkalmasabb a világi építészetre, a vallási épületeknek pedig gótikus stílusban kell lenniük. Emiatt a templom egy lakonikus téglaszerkezet a késő gótikus stílusban, eklektika és barokk elemekkel.
A Boldogságos Szűz Mária székesegyház fő része 20 év alatt épült. Aztán az építkezést pénzhiány miatt felfüggesztették, ami hatással volt a templom építészetére, ahol több stílus és irány ötvöződik.
A Frauenkirche egy öthajós, kereszthajó nélküli, kéttornyú katedrális. Belül 22 masszív oszlop található, amelyek a tetőt támasztják alá. Vizuálisan elrejtik a teret, így úgy tűnhet, hogy a templom kapacitása kisebb, mint amilyen valójában.
Kezdetben a kupolákat tornyokkal díszítették, mint a kölni dómban, de a reneszánsz építészeti irányzatai hatására ezt az ötletet elvetették.
A Frauenkirche terve a jeruzsálemi Szent Sír-templomból származik, bizánci tervek szerint készült. Ez feltűnő kontrasztot teremtett a szigorú gótikus háttér előtt.
Amikor a Frauenkirche püspöki székesegyház lett, megváltozott a templom belső kialakítása, különösen az oltárrész.
Amit a templom falai rejtenek: szentélyek és ereklyék
A Frauenkirche története öt évszázadot ölel fel, de építését máig titkok és legendák övezik. Az építkezés idején hasonló építmények nem léteztek Bajorországban. Főleg a templom 20 év alatti gyors építése keltett kérdéseket, ami egy ilyen építkezéshez hihetetlenül rövid idő volt.
A Boldogságos Szűz Mária-székesegyház nemcsak a késő gótika csodálatos példája, hanem Németország értékes kulturális öröksége is, amelynek falai nem egy titkot őriznek.
A Wittelsbachok emlékműve – IV. Ludwig kenotáfium
A Frauenkirche fontos része a szobrászat. A déli szárnyban egy kenotáf található, amelyet 1622-ben állítottak fel I. Maximilian választófejedelem kezdeményezésére az elhunyt Ludwig bajor császár tiszteletére. A kenotafium IV. Ludwig jelentőségét kívánja hangsúlyozni a katolikus hitben, mert a Wittelsbach-dinasztia uralmának történetében központi helyet foglal el.
A márvány kripta belsejében gótikus emléktábla található. A födém szerzőségét azonban még nem állapították meg. Magának az uralkodónak a földi maradványai nincsenek itt, mivel a monarchia többi tagjával együtt a kriptában van eltemetve.
Az emlékmű közelében IV. Vilmos herceg (1508-1550) és V. Albrecht (1550-1579) két bronzszobra, valamint négy térdelő zászlóvivő áll, amelyek egyetlen szoborkompozíciót alkotnak.
Teufelstritt – az ördög nyoma
A Boldogságos Szűz Mária-székesegyház egy atipikus vallási épület a 15. századi Bajorországban. Építészete sok mítoszt ihletett, amelyeket a helyiek generációról nemzedékre örökítettek. Ezek közül a leghíresebb a der Teufelstritt vagy az ördög lábnyoma.
A katedrális bejáratánál van egy lábnyom a padlón, a legenda szerint, amelyet maga Lucifer hagyott hátra. A Frauenkirche építése során állítólag alku született az építész és az ördög között: Sátán megígérte, hogy az építész lelkéért cserébe segít a templom felépítésében.
Abban az időben Münchenben rengeteg vallási épület volt. Sátán attól tartott, hogy a Boldogságos Szűz Mária pártfogása meggyengíti pozícióját, ezért úgy döntött, hogy olyan templomot épít, amely nem vonzza a plébánosokat.
Amikor az épület elkészült, az ördög adósságért jött. A főkapun belépve nevetett, mert egy ablak sem volt bent, ami azt jelenti, hogy egy ilyen templom nem lehet hasznos. A démon örömében a padlót rúgta, nyomát hagyva rajta. De amikor még egy lépést tett, fényt látott az üvegen keresztül. Mérgében a szélbe fordult, és megpróbálta betörni az ablakokat, ami nem sikerült, mivel az emberek tömegesen léptek be a templomba.
Valóban, a templom bejáratánál az oldalsó ablakok nem látszanak. 1622-től 1860-ig egy hatalmas reneszánsz oltár takarta el őket, a Nagyboldogasszony képével, amelyet P. Candide készített.
A Frauenkirche székesegyházról egy másik legenda is szól, miszerint a vihar álcáját viselő ördög még mindig megpróbál bejutni és betörni az ablakokat, így a templom környékén mindig fúj a szél.
A katolicizmus eredetének visszhangja - mechanikus órák
A pontos időzítés a középkor óta a nyugati vallás elengedhetetlen részévé vált. Ezzel egy időben kezdődtek az istentiszteletek, amelyekre a templomokban órákat állítottak fel. Nemcsak azt határozták meg, hogy mikor kell elkezdeni az imát, hanem Isten dicséretét és az élet mulandóságát is jelképezték.
A székesegyházban egyedülálló mechanikus óra van elhelyezve, amely bábjátékot mutat be - Jézus és Mária közbenjárását az Atya Isten előtt.
Ezenkívül a számlap a naprendszert, a holdfázisokat, az állatöv jeleit mutatja.
1749-ben a restaurálás során kakaskukorékot helyeztek be az óraszerkezetbe. Ám a különböző korok hatására az óraház többször változott, így nem maradtak meg eredeti formájukban. Mára megmaradt a beépített zenei kíséret, ami egyedivé teszi az egész szerkezetet.
Frauenkirche kripta – a Wittelsbach-dinasztia kriptája
A központi oltár falain kívül található egy kripta - az uralkodók, érsekek és bíborosok temetkezési helye. A Frauenkirche kripta egy családi kripta, ahol a Wittelsbach-dinasztia uralkodóinak földi maradványai vannak eltemetve.
Minden sír egy sírba van keretezve, emléktáblával. A szoba téglából épült, és nem különbözik a buja díszítéstől, bár a kriptát még a 19. században domborművek, festmények, stukkó díszlécek díszítették, amelyeket az átépítés után eltávolítottak. A turisták nem léphetnek be a templom ebbe a részébe.
Nyitva tartás és a katedrális megtekintése
A székesegyház mindennap 7.30 és 20.30 között tart nyitva. A templomba az istentiszteletek során korlátozások vonatkoznak a turistákra. A plébániahivatal nyitva tartása:
- 8.30-tól 12.30-ig;
- hétfőtől csütörtökig 14:00 és 16:30 között;
- pénteken 8.30-tól 12.30-ig.
Májustól szeptemberig vasárnaponként, csütörtökönként 15.00 órakor városnéző túrákat tartanak. A tornyok bejárata átmenetileg zárva van: folynak a rekonstrukciós munkálatok.
A kirándulások menetrendje, valamint a templomban tartott közelgő események elérhetők a hivatalos weboldalon.
Hogyan juthatunk el a katedrálishoz: útvonal és cím
A Frauenkirche a központi Marienplatz közelében található, a Frauenplatz 12 szám alatt. A Marienplatz (Theatinerstraße) megálló a közelben található. Megközelíthető metróval vagy városi vonattal, valamint a 19-es és az N19-es tömegközlekedéssel.
A müncheni templomok - Bajorország szellemi öröksége
A vallási épületek kulcsfontosságú látnivalók Münchenben. Minden templom egy bizonyos korszak visszhangja, ami az épületek építészeti stílusában is tükröződik. Bár a müncheni Frauenkirche Bajorország vallási épületei között központi helyet foglal el, a következő templomok nem kevésbé jelentősek a régió történetében:
| Hivatalos név | Építési évek, építészeti stílus, vallomás |
|---|---|
| Azamkirche (németül Asamkirche) vagy Nepomuki Szent János-templom | 1733-1746, barokk, katolicizmus |
| Szent Lukács templom (német Lukaskirche) | 1893-1896, román stílus gótikus elemekkel, protestantizmus |
| Szent Márk templom (németül St. Markus) | 1873-1876, neogótika, lutheranizmus |
| Szent Mihály templom (német Jesuitenkirche St. Michael) | 1583-1597, reneszánsz építészet, katolicizmus |
| Szent Péter templom (németül Péter) vagy "Alter Peter" | 1181, román, katolikus |
| Theatinerkirche | 1663-1690, barokk, katolikus |
Következtetés
A Frauenkirche katedrális egy gótikus palota, családi kripta és értékes 15. századi építészeti emlék, amely a világ minden tájáról vonzza a turistákat. Egyetlen fotó sem fogja átadni ennek a helynek a rejtélyes hangulatát. Itt rejtőzik a legnagyobb dinasztia története, és visszatükröződik Bajorország eredeti kultúrája.
